Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat

256 Dános a közigazgatási jogi értelemben vett iparjognak régi érdemes munkása. Mintegy tiz éve megjelent „Magyar Ipari Közigazgatási Jog*'-a alapvető munka és egyben terjedelmes standard-kézikönyv volt, amely általánosan elterjedt, a könyvárusi forgalomban elfogyott, de a dolog természete szerint jórészt el is avult. A jelen munka előszavából megtudjuk, hogy a nagyterjedelmü kézikönyv átdolgozása helyett gyakorlati célú összefoglalást akart nyújtani a szerző nem a jogász, hanem a gyakorlati gazdasági élet emberei számára, amelyből minden kereskedő és iparos tájékozódást meríthessen a maga mindennapi jogviszonyai felől. Ezenfelül az ipari életben működők színvonalának emelését is céljául tűzte ki, amit főleg az I. rész szolgál: valóságos kis magyar ipartörténet az ősmagyarok iparűzésétől kezdve az 1884. és 1922. évi ipartörvényekig. Ezzel a tömör, de mégis élvezetesen olvasható történelmi résszel, amelyhez még rövid nemzetgazdasági tájékoztatás is járul, Dános nemcsak az iparosságnak, de minden művelt embernek, nem utolsó sorban a jogásznak is szolgálatot tett: hiszen valljuk osak meg, hogy gazdaságtörténeti ismeretkészletünkre ráfér egy kis gyarapodás. A jól és közérthetően, de mégis eléggé részletesen tárgyalt iparjogi ismertetést gyakorlati útmutató egésziti ki, amely a gyakorlati iparüzők igényeinek megfelelő csoportosításban ad választ a mindennapi iparjogi kérdésekre. Az ügyesen irt kis munka mind művelődési, mind pedig gyakorlati tanácsadói céljának megfelel és valóban alkalmas arra, hogy az iparosok kátéjává válhasson. Dr. Csorna Kálmán székesfővárosi árvaszéki ülnök „A szociális gyermekvédelem rendszere" cimü 280 oldalra terjedő, most megjelent könyve rendkívüli fontosságú témát igen szerencsésen dolgoz fel. Nálunk a gyermek- és ifjúságvédelem nemzetmentő kérdéseiről divatból, hivatásból sokat beszélnek, cselekszenek is, főleg hatóságaink és nagyobb társadalmi szerveink, elmélyedő, átfogó és rendszeres irásmű e téren azonban — ellentétben a nyugati népek igen termékeny szakirodalmával — eddig alig akadt. Oka ennek a szegénységnek a szétfolyó és bonyolult anyag nehéz kezelhetősége, a fejlődésben levő tudomány rendszerbe szedésének nehézségei. Szerző egy általános részben foglalkozik a gyermek- és ifjúságvédelem alapvető kérdéseivel, fogalmával, fontosságával, történeti fejlődésével, munkamódszerével, szerveivel és intézményeivel, valamint a külföldi védelem rendszereivel. A különös rész a magyar anyagot átfogóan öleli fel, nevezetesen bemutatja a magyar gyermek jogát, a gyermekvédelmi ügy fejlődését, rendszerét, szerveit és berendezéseit ugy az általános, mint az igazságügyi védelem terén. Különös érdeme a munkának, hogy azt az óriási anyagot, amelyet a németek a gyermek- és ifjúságvédelem szociális, egészségügyi és jogi vonatkozásait illetően nagy encyklopédiákban és számtalan monográfiában tálalnak fel, röviden, a lényegbe markolóan, rendszeresen és világosan tárja elénk, emellett a szervek elrendezését és munkáját tárgyilagos birálattal illeti, de sőt a helyes és korszerű reformot illetően is megoldást nyújt. A munka tárgyának fontossága és a feldolgozás sikeressége folytán a legnagyobb figyelmet és érdeklődést érdemli meg és különösen a szociális közigazgatás tisztviselői, az igazságügyi védelem és a szociális munka vivői részére valósággal hézagpótló munkaeszközt hivatott adni és egyben a kérdések népszerűsítését széles körben előmozdítani. ' A szerző saját kiadásában megjelent mű, amelynek előszavát Dréhr Imre államtitkár irta, az e téren végzett magyar kulturmunka hü képét adja s igy idegen nyelvekre való lefordítása is kívánatos volna. Az Autóbaleset Büntető és Kártérítési Joga cimen igen érdekes, népszerűen megirt munka hagyta el a sajtót. A könyvecske szerzője dr. Sándorfi Kamill egyetemi magántanár, kir. ítélőtáblai bíró, a fejlődő magyar automobilizmus következményekép az autóbalesetek körében jelentkező összes jogi eseteket tárgyalja és könyvének tárgya egyformán érdekli az autótartót, az úrvezetőt, a soffőrt, a birót és ügyvédet. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten V., Honvéd-utca 10. (Távbeszélő: Aut 205—£7, 205—68, 205—69.1 Felelős vezető: Tiringer Károly műszaki igazgató.