Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat

254 bekezdés) elkövetési cselekvésének megjelenési alakjaira (86., 88., 94.), a mellékbüntetések alkalmazására vonatkozó szabályok összefüggéseire (159—163. l.)» a feljelentés elmulasztásának fejtegetése során a tudomásszerzés forrásaira (105. L), a törvény 6. §-ával kapcsolatban a felhívás fogalmának elemzésére (122. 1.) vonatkozó értékes fejtegetéseket, s a gyakorlati jellegű értelmezések köréből főként a törvény 1. §-nak gondolatvilágában a lőszer, fegyver stb. beszerzésének (96. a „katonaság intézménye" körének (121. 1.) és a nemzetgyalázás tényelemeinek (118. 1.) magyarázatát. Az, hogy minden megállapitás és fejtegetés nem találkozik is minden jogász egyhangú helyeslésével, semmit sem von le a mü értékéből, sőt gondolatfejlesztő erőről tesz tanúságot. Nem tudnám pl. egészében osztani szerzőnek azt a felfogását, amely szerint a törvény alkalmazása szempontjából a „szervezkedés" és a „mozgalom" egybevonható azonos fogalmak (94. 1.), szerintem a szervezkedés minőségileg is különbözik a mozgalomtól, bizonyos, még nem feltétlenül működésbe jött erőknek cselekvésre képes állapotba helyezése szervek létesítésével; képzelhető tehát szervezkedés mozgalom hiányában is, folyamat-szemlélet szempontjából pedig a szervezkedés az előző és a mozgalom a követő jelenség. Nem tudnám pl. teljesen magamévá tenni szerzőnek azt a nézetét sem (146. 1.), hogy a törvény 8. §-ban meghatározott cselekmény tényálladékában emiitett „meggyalázó" kifejezés ugyanazt jelentené, mint a Bv. 1. §-ban emiitett „becstelenitő, lealacsonyitó és megszégyenitő" kitételek. Szerintem a törvény szűkebb kört vont az Átv. 8. §-ban, mint, aminőt az egyéni becsület védelme tekintetében a Bv. 1. §-ában meghatározott. S nem találom ezt a megállapítást visszatetszőnek; az állam és a nemzet becsületértéke konstansabb, magasabbrendü érték, mint az egyéné, olyan jelentéktelen behatások, amelyek az egyéni becsületérzés szeizmográfját élénk rezgésbe hozzák, az állam és a nemzet becsületértékének felületéről nyom nélkül visszapattannak, ehhez a tapasztalati jelenséghez kapcsolódik a büntetőjogi védelem nagyobbvonalusága. — Azt a kifogást, amelyet Angyal Pál vet szerző szemére emiitett kivételes értékű művének 53. oldalán, amely szerint szerző tévedett a korrekcionalizált vétség pénzbüntetésére vonatkozó megjegyzésében, tisztelettel menthetőnek nyilvánítom, mert szerző műve az 1928: X. t.-cikk megalkotása előtt készült. Ellenben téves szerzőnek az a megállapítása, hogy az Átv. 1921 március 30. napján hirdettetett ki; ez a nap a kihirdetést elrendelő kormányzói elhatározás kelte, a kihirdetés napja az Országos Törvénytár vonatkozó számának megjelenése, 1921 április 6-a. — A mű használhatóságát lényegesen megkönnyítette volna részletes tartalom és betűrendes tárgymutató. Az említett kifogások eltörpülnek a mű kiemelkedő értékei mellett, amelynek minden lapjáról felénk tárul a szerző elméleti tudása mellett élettapasztalatokban gazdag, átfogó gyakorlati szemlélete, éles Ítélőképessége. Munkáját különösen vonzóvá teszi élvezetes, könnyed stílusa. A mű, mely a Miskolci Magyar Jövő nyomdaüzemének csinos kiállításában jelent meg, elsőrendű gyakorlati mű, kétségtelen nyeresége büntetőjogi irodalmunknak. Zehery Lajos Dr. Fabinyi Tihamér: Öröklési jog és örökösödési eljárás cimmel a napokban hagyta el a sajtót a Grill-í'éle magánjogi törvénygyűjtemény utolsó kötete. Ez a gyűjtemény gondos szerkesztésénél, szabatos magyarázó jegyzeteinél és a közölt anyag bőségénél fogva nagy érdeklődésre tarthat számot, annál is inkább, mert a joganyagot a M. T. könyv szövegével együtt annak rendszerébe beillesztve hozza. Szerkesztőbizottságunk tagjának az öröklési jogra vonatkozó fenti 900 oldalt meghaladó terjedelmű művére legközelebb még részletesen visszatérünk. Az állandó nemzetközi bíróság véleményező hatásköre. Irta dr. Polgár Imre Magyar Jogászegyleti Értekezések uj évfolyam, XX. kötet, 101. sz., 1929. — Gróf Apponyi Albert mondta a Budapesti Ügyvédi Kamara •díszközgyűlésén: „A Népszövetség épületének talán egyetlen sokat jelentő,