Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat

252 tagjai pedig két közigazgatási biró és legalább az V. fizetési osztályba tartozó két miniszteri tisztviselő; előadóját a belügyminiszter esetrőlesetre jelöli ki. A törvényjavaslat utolsó része a vegyes és életbeléptető rendelkezések sorában a főispánoknak, valamint özvegyeiknek és árváiknak illetményeiről, illetőleg ellátásáról szól és kimondja azt, hogy a törvény rendelkezései nem terjednek ki az adó- és illetékügyekre. Dr. Némethy Imre. IRODALOM. A magyar büntetőtörvények zsebkönyve. Irta: Edvi Illés Károly, átdolgozta Degré Miklós. IX. kiadás. Budapest, 1929. Örömmel adunk hirt a közkedvelt zsebkönyv kiadásáról. Hat éve jelent meg a 8-ik kiadás s ime ismét uj kiadásra lett szükség. Ez a tény maga eléggé bizonyitja és dicséri a könyv kiválóságát. Az uj kiadás, épugy mint már a 8-iké volt, egészen a Degré Miklós munkája. A háború ' után, illetve az utolsó hat év alatt hozott uj büntetőjogi törvények beillesztése, jegyzetekkel ellátása — az eredeti szerzőnek immár tiz évvel ezelőtti halála folytán — egészen a Degré Miklós vállaira hárult, aki nagy elméleti és gyakorlati tudását és bőséges tapasztalatait pompásan érvényesiti az alapos, gondos és a gyakorlati jogászt felettébb érdeklő rövid jegyzetekben. A zsebkönyv elé tűzött célt, a Btk. és a rengeteg melléktörvények érvényben álló szakaszainak biztos és könnyű feltalálását, a vitás vagy homályos kérdések felől helyes és pontos tájékoztatást az „Illés—Degré" legújabb kiadása a legtökéletesebben valósitja meg. A kitűnő magyarázatok, a pontos utalások, a kimerítő törvényszakaszmutató s a nagy anyagnak a lehető legkisebb terjedelemre tömöritése a hasontárgyu törvénykiadások között a legelsők közé emelik a kötetet. Az uj kiadás legjelentősebb újdonsága a II. Bn. beillesztése s az ahhoz csatolt tömör, világos és alapos megjegyzések. Ezeket a jegyzeteket sok részben ismerjük már a Degré külön zsebkönyvéből, melyet a II. Bn. szövegéről a mult évben kiadott, de a mostani jegyzetek mégis ujak, mert az egy évi gyakorlatra is kiterjeszkednek s a szerzőnek álláspontját több ujabb kérdésben is feltüntetik. Kár, hogy a legújabb jogegységi határozatok már nem juthattak be az előszó dátuma szerint 1928 júliusában lezárt kötetbe. A jegyzetek ellen sehol nem tudok kifogást vagy ellenvetést tenni, legfeljebb az lenne vitatható, nem kellett volna-e az értékhatárokat a Btk. és az ujabb, de a II. Bn. előtt létrejött törvényekben is egyen. lően pengőben kifejezni? Kezdőre ugyanis esetleg zavarólag hat, hogy az értékhatár a Btk. 356. §-ában száz forint, a Bn. 48. §-ában kétszáz korona. Aláirom azonban az előszóban erre nézve felhozottakat, legfőképen azt, hogy a régi törvények átszövegezése nem engedhető meg egy törvénygyűjteményben. Tankönyvben nézetem szerint helye lehetne ennek, de a törvény eredeti szövegét összeállitó zsebkönyv irója ezt nem teheti. Ugyancsak helyeslem, hogy a mellékpénzbüntetéseket a II. Bn. 2. és 3. §-ai értelmében az egyes törvényszakaszokban mindenütt kihagyta a szerző, mert itt meg a bennhagyás okozott volna feltétlenül zavarokat. Nagyon helyes azonban, hogy a jegyzetekben a régi speciális minimumokat és maximumokat megemliti a szerző, mert erre az átmeneti korszakban még egyideig szükség lehet. A minden tekintetben kitűnő uj kiadás kelendőségét bizonyára emelni fogja a csinos és Ízléses kiállitás is, ami a Révai irodalmi intézetet dicséri. Finkey Ferenc. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről. Irta: dr. Perjéssy Mihály, debreceni kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Miskolc. 1928. 193. 1. A kulturális decentralizáció a művelődés magasabb fokának szinte szükséges feltétele s egy nemzet kulturális fejlődésének