Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat

251 első tisztviselője, vagy vele egyenrangú, vagy magasabb hatóság járt el, ugy a miniszter a másodfokú hatóság, azokban az ügyekben azonban, amelyekben a közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye, már az elsőfokú határozat ellen van helye panasznak a közigazgatási birósághoz. A közigazgatási bizottság elsőfokú hatósági jogköre helyébe a törvényhatóság első tisztviselőjének hatásköre, fellebbviteli hatásköre helyébe az előbb részletezett fellebbviteli hatáskörök lépnek. Kivételek: a fegyelmi jogkör, a fegyelmi választmány első és másodfokú hatásköre, a közig, bizottság gyámügyi fellebbviteli küldöttségének másodfokú, továbbá a közigazgatási bizottság egyes különleges alakulatainak elsőfokú hatásköre, amelyek fenmaradnak. A rendőri büntető birósági ügyekben eljáró hatóságokról és az idevonatkozó fellebbvitel korlátozásáról a javaslat külön rendelkezik és részletesen megállapítja a közigazgatási ügyekben általában a hatáskör és az illetékesség vizsgálatának, a jogorvoslatról lemondásnak, továbbá a kihágási büntetés végrehajtása felfüggesztésének szabályait, nemkülönben meghatározza a fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajtható közigazgatási határozatokat. A közigazgatás körében a fogalmazási tennivalók ellátására hivatott állásokra — az igazságügyi és külügyi szolgálat, továbbá a külön képzettséget (ügyvéd, orvos, mérnök) kivánó és a községi jegyzői állások kivételével —, a javaslat szerint csak az alkalmazható, akinek jog- vagy államtudori vagy közgazdaságtudományi tudori oklevele van. Az elméleti képesítés megszerzése után eltöltött három évi gyakorlati idő elteltével a közigazgatás valamennyi ágára egységes gyakorlati vizsgát kell tenni. A már alkalmazásban lévő tisztviselők kivételével, a gyakorlati közigazgatási vizsga esak a törvényhatóság első tisztviselője és a megyei város polgármestere alkalmazásának nem feltétele. A törvényhatósági bizottság közgyűlése, illetőleg a megyei város képviselőtestülete az alispánt, illetőleg polgármestert tiz évre, a többi tisztviselőket életfogytiglan választja. A törvényhatósági főorvost, levéltárost és allevéltárost, a járási orvosokat, a törvényhatósági jogú és megyei városi számvevőségek egész személyzetét és a vármegyei kezelőszemélyzet tagjait, továbbá — országos pályázat alapján — a közigazgatási gyakornokot a főispán nevezi ki. A javaslat ezután a vármegyei tisztviselőknek fizetési osztályokba sorozását tartalmazza, azoknak az érdemes vármegyei tisztviselőknek részére, akik az állásukban elérhető legmagasabb fizetési osztályban öt évet már eltöltöttek, nyugdijba beszámítandó személyi pótléknak a törvényhatósági bizottság közgyűlésén megállapítását engedélyezve. Egyéb tekintetben is részletesen rendelkezik az önkormányzati tisztviselők szolgálati viszonyairól (mellékfoglalkozások, szolgálati beosztás, nyugalombahelyezés). A fegyelmi eljárást az önkormányzati tisztviselők ellen és az azzal kapcsolatos kérdéseket a javaslat minden vonatkozásban részletesen szabályozza, a hatóság (ideértve a közvádlót) és a panaszlott jogait, egyaránt szabatosan körülhatárolva. Enyhébb beszámitásu mulasztás vagy szabálytalanság esetében a törvényhatósági vagy községi tisztviselőre a felügyelő hatósága rendbírságot róhat ki. A kirovás ellen nincs helye jogorvoslatnak, a rendbírságot méltánytalannak tartó tisztviselő azonban a fegyelmi eljárásnak maga ellen megindítását kérheti. Az 'utóbbinak során a rendbírság mellőzését is ki lehet mondani. Elsőfokú fegyelmi hatóságként az alispán, a törvényhatósági jogú város polgármestere, illetőleg a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya; másodfokon az említett fegyelmi választmány, illetőleg a fegyelmi biróság járnak el. Az utóbbi a törvényben megengedett esetekben harmadfokú hatóság is. A fegyelmi biróság elnöke a belügyminiszter vagy helyettese,