Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat

249 JOGALKOTÁS. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslatot a képviselőház igen sok lényeges módositással fogadta el; annak a képviselőház által elfogadott szövegét vázlatosan az alábbiakban ismertetem: A törvényhatósági bizottságnak eddigi három kategóriája, a virilisták, választott tagok és a hivatali állásuknál fogva tagok mellé uj kategóriákként a szakszerűség, a vallásfelekezetek képviselete, az érdekképviselet cimén tagok, továbbá az örökös tagok lépnek. A tiszta virilizniust a legtöbb adófizetők közül választott tagok kategóriája váltja fel. A törvényhatósági bizottsági tagok száma a törvényhatóság lakosainak számához igazodik; számuk — az örökös tagokat és a hivatali állásuknál fogva tagokat ide nem értve — vármegyében 150-nél kevesebb és 450-nél több, törvényhatósági jogú városban 120-nál kevesebb éa 180-nál több nem lehet. A törvényjavaslat kiegészitő részét alkotó kimutatás szerint, amely a hivatali állásuknál fogva tagokat és a betölthető örökös tagsági helyeket is figyelembe veszi, a vármegyék sorában legkisebb lesz Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottsága, 169 taggal és a legnagyobb lesz Pest vármegye törvényhatósági bizottsága, 524 taggal. A törvényhatósági jogú városok közül Sopron és Baja fogja a legkevesebb (138—138), Debrecen a legtöbb tagot (206) számlálni a törvényhatósági bizottságban. A szakszerűséget a különböző közigazgatási ágak főnökei, illetőleg egyéb reprezentánsai képviseli. A vallásfelekezetek képviselőinek száma hiveik számarányához igazodik. Érdekképviselet cimén tagjai a törvény hatósági bizottságnak a különböző kamarák, ezek sorában az ügyvédi és közjegyzői kamarák, továbbá egyéb érdekképviseleti szervezetek választottjai. Örökös tagokat a törvényhatósági bizottság közgyűlése a főispán elnöklete alatt álló kijelölő bizottság előterjesztésére választhat. Tényle ges szolgálatban álló miniszterek, államtitkárok és főispánok és olyan köztisztviselők, akik szakszerűség képviselete cimén, vagy hivatali állásuknál fogva tagjai a törvényhatósági bizottságnak, örökös tagokká nem választhatók. A törvényhatósági bizottságnak hivatali állásuknál fogva tagjai a törvényhatóság főtisztviselői. Törvényhatósági választójoga van annak, aki az országgyűlési képviselőválasztóknak a törvényhatósági választás évére érvényes névjegyzékében a törvényhatóság területén fel van véve és ott legalább hat év óta lakik. A törvényhatósági bizottság tagjává megválaszthatóságot, illetőleg érdekképviselőként kiküldhetőséget a javaslat az aktiv választójog kellékein felül a 30 éves korhoz köti. Törvényhatósági jogú városban bizottsági taggá nőt is meg lehet választani, vármegyében csak férfit. Részletes szabályok vannak a javaslatban a kizáró okokról, az összeférhetetlenségről és a legtöbb adót fizetők, továbbá az összes választók közül választott tagok választásáról, nemkülönben a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnéséről. Azokban a közérdekű ügyekben, amelyekben az intézkedés (határozás) joga most a törvényhatósági bizottságot illeti, ezentúl a törvényhatósági kisgyűlés fog eljárni, kivéve a törvényjavaslatban taxative felsorolt azokat az ügyeket, amelyekre nézve a törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatásköre továbbra is megmarad. Összefoglalva: ezek az ügyek a törvényhatóság területét, szervezetét és gazdaságát érintő, s általában azok a kérdések, amelyekben a törvényhatóság állásfoglalását, vagy irányitó akaratát kell kifejezésre juttatni. A közgyűlés összehivásáról és működéséről a törvényjavaslat részletesen rendelkezik.