Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A Magánjogi Törvénykönyv javaslatának vitája a Magyar Jogászegyletben

246 földi intézetek közül megemlítendő az angol és az amerikai, mert ez a két ország ezelőtt nem igen foglalkozott a most tárgyalt kérdésekkel. Az angolok érdeklődését e kérdések iránt mutatja az, hogy a londoni intézet jelenlegi főnöke nem kisebb ember, mint Chamberlain külügyminiszter. Az angol intézet ezideig csaknem kizárólag tisztviselőkérdéssel foglalkozik. Megemlítendő a geuli intézet is (Internationales KationalisierungsInstitut), amely az emberi munka s ebben a hivatali munka racionalizálását tudományosan vizsgálja. Budapesten is alakult ilyen intézet, amely a Kereskedelmi Csarnokban a hivatali berendezési tárgyakból kiállítást is rendezett. A magyar közgazdasági egyetem közigazgatástani intézete főleg a falu életével foglalkozik. A közigazgatási intézetek igyekeznek az elért eredményeket a gyakorlatba is átvinni. Áll ez különösen azokra az intézetekre, amelyek az irodai munkát igyekeznek gazdaságossá tenni. Pl. Berlinben állandó mintakiállitást rendeznek a hivatali felszerelésekből (Gang dureh ein neuzeitliches Behördenbüro). Propagandafüzeteket adnak ki és mindent vetített gépekkel bemutatnak. Ennek eredménye az, hogy Németországban a hivatali berendezéseknek egész külön iparága fejlődött ki. Amint a politikai főiskolák célja a modern diplomata-, a közigazgatási intézeteké viszont a modern bürokratatipus kiformálása. A Magánjogi Törvénykönyv javaslatának vitája a Magyar Jogászegyletben.* Az a körülmény, hogy a Magánjogi Törvénykönyv törvényjavaslatának parlamenti tárgyalására mindezideig nem kerülhetett sor* arra adott a Jogászegylet vezetőségének alkalmat, hogy mintegy a mult évi ismertető előadássorozathoz kapcsolódva, napirendre tűzze a törvényjavaslat vitáját. Ennek az elhatározásnak a belyességét fényesen igazolta azoknak az értékes észrevételeknek a hosszú sorozata, amelyek az. eddig megtartott mintegy hét rendkívül népes ülésben hangzottak el. A kódex anyaga fejezetenkint kerül tárgyalás alá. A tárgyalásban dr. Szászy Béla államtitkár ur, a Jogászegylet elnöke, a magánjogi törvénykönyv utolsó szövegének megalkotója is állandóan részt vesz. Az üléseket dr. Szladits Károly, a magánjogi szakosztály elnöke vezeti. Az eddig már nyilvánosságra került bírálati anyagot Stolpa József miniszteri tanácsos ur ismerteti és méltatja. Eddig a bevezető szabályok (1—7. §.), a személyekről szóló első cim (8—109. §.), végül a házassági jogról szóló második cim első két fejezete (109—124. §.) szolgált a tárgyalás anyagául. A vitának már eddig is nagyterjedelmü anyagából főként a következő kérdések érdemelnek kiemelést. A kódex 6. §-ával kapcsolatban élénk vita fejlődött ki a hazai jog szellemének ügyelembevételét megkívánó rendelkezés körül, amelyet Szladits Károly az analógia iuris szerencsés kifejezéseként jellemzett. Almási Antal kir. kúriai biró ur a bevezető szabályok sorába iktatná a cselekvőképességgel párhuzamosan a rendelkezőképesség meghatározását is, mert ez az átfogó szabály érezhető hézaga a kódexnek, amely a rendelkezésről és a rendelkezési jogról sokszor szól. Az elmebetegek cselekvőképességének az elmeorvosi értekezleteken és a magyar jogászgyüléseken is beható megvitatásban részesült kérdése a jogászegyleti vita során is több uj nézőponttal bővült. Dr. Szászy Béla a vita eredményéhez képest a 12., 14. és 34. §. módosítását helyezte kilátásba. Többen szólaltak fel a nagykorúság korhatárának 21 évre leszállítása mellett és Szladits Károly egyetemi tanár ur a felszólalásokra válaszolva, megfontolást érdemlőnek tartotta a vagyon feletti rendelkezőképességnélküli nagykorúság megvalósítását a francia és a norvég emancipáció mintájára. * Az ismertetés a f. évi május hó elejéig terjed.