Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Rendelkezés és rendelkezőjog a magánjogi törvényjavaslatban

245 KUlfüldi politikai és közigazgatási intézetek. D>\ Mártonffy Károly vallás és közoktatásügyi miniszteri segédtitkár a budapesti egyetem Élettani Intézetében a Kis Akadémia előadássorozatának keretében tartott folyó évi május 6-án a kérdésről előadást a következő gondolatmenettel: A háború után egyidejűleg és azonos célkitűzéssel keletkeztek az emiitett intézmények, ami bizonyítja, hogy létrejövetelük közszükséglet volt. A történelem megállapítása a francia forradalomról, hogy vele „a dolgok uj rendje kezdődik" a világon. A világháborúról viszont — tiz évvel annak befejezése után — elmondhatjuk, hogy valóságos szakadék a népek életében. Nincs egyetlen területe a közéletnek, amelyre ne kellene alkalmazni az uj idők kategorikus imperativusát: nem lehet ott és ugy folytatni, ahol és amint a háború előtt elhagytuk. Ez a megállapítás áll elsősorban a politikai nevelés szükségére. A franciák is panaszkodnak a politikai nevelés hiánya miatt, de a németek a háború elvesztését egyenesen külpolitikai tájékozatlanságuknak rovására irják. A német politikai nevelés célkitűzése az, hogy a német ember a kis államok határai helyett az egész Európát lássa. Ha az angol, a francia és az amerikai ember világrészekben gondolkozik, a középeurópai embernek legalább is Földrészben kell gondolkoznia. A párisi École libre des sciences politiques Sedan után, 1872-ben alakult. Első igazgatója az alapitásnál azt mondotta, hogy a német egyetem volt az, amely Königrátznél győzött. Ma a németek megforditják ezt a mondást és ugy fogalmazzák, hogy az École volt az, amely Versaillesben győzött. Az elmúlt félszázad alatt majd minden vezetőszerephez jutott francia politikus, diplomata, ujságiró az Écoleból került ki. Párisban a háború után ujabb ilyen főiskola létesült. A német és angol főiskola egyidejűleg 1920-ban alakult. A bécsi konzuli akadémia jóval a háború előtti időből való, a háború után csupán újraszervezték. Az utódállamok közül Csehországnak, Romániának és Lengyelországnak van politikai főiskolája. Genfben a közelmúltban, 1927-ben szerveztek ilyen főiskolát. Olaszországnak több városában van (Róma, Milánó, Perugia stb.). Ha nálunk szerveztetnék politikai főiskola, ugy annak különösen a Kelet és a Balkán felé kellene ügyelmét forditania, mert igy az európai politikai főiskolák koncertjében egészen speciális helyzetet foglalna el, amiért érdemes lenne messzeföldről is hozzánk jönni. Mindezek az iskolák egy uj diplomatatipus kialakulását igyekszenek elérni. Ugyanabból a talajból és ugyanazon erők eredőjeként, mint a politikai főiskolák, keletkeztek a közigazgatási intézetek. A háború folyamán és a háború után a közfeladatok mérhetetlen módon megnövekedtek, valóságos államszociálizmus alakult ki. A nagy apparátus a béke éveiben nem volt fentartható s a visszafejlesztésükre irányuló törekvés a közszolgálat problémáival való foglalkozást parancsolólag előirta. Az európai államokban életbeléptetett úgynevezett szanálási törvények célja éppen a túlméretezett közszolgálatnak a megfelelő keretek közé szorítása. A törekvés, úrrá lenni a sok uj közfeladaton teremtette meg a közigazgatási intézeteket, ezeket a modern laboratóriumokat. Ez intézetek célja tehát röviden a közigazgatási reform előkészítése. Legkiválóbbak a németek ilyennemű intézetei. A tisztviselőtovábbképzés számára szervezték a közigazgatási akadémiákat (Verwaltungsakademie). Az irodai munka gazdaságossá tételét, a különféle gépeknek: iró-, számoló-, könyvelőgépeknek, az egyszerűsítő és sokszorosító eljárásoknak az irodába való bevitele által igyekeznek elérni. Erre a feladatra alakult a Deutsches Institut für wirtschaftliche Arbeit in der öffentlichen Verwaltung. A gép használata a munkát gyorsítja, de ezáltal a szellemi munkát végző tisztviselő a tisztán gépies munkától mentesül is. A Deutscher Beamtenbund nagy archívumot szervezett, ahol a tisztviselőkérdésre vonatkozó minden német és külföldi adat, megjelent nyomtatvány fellelhető. E két intézmény Bamtenjahrbuch cím alatt kitűnően szerkesztett folyóiratot ad ki. Az egyéb kül-