Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Rendelkezés és rendelkezőjog a magánjogi törvényjavaslatban

243 sági élet egész szövevényeibe behatoló jelentősége, másrészről ki nem forrottsága az óvatosságot, sőt a szkepsist is a legnagyobb mértékben indokolttá teszi és igy a kormánynak azt az eljárását, hogy a problémát évek óta csak tanulmányoztatja és nem lép egy elsietett tervezettel a nyilvánosság elé, csak helyeselni lehet. Harmadik előadóul dr. Király Ferenc ügyvéd tartott előadást „Kartelproblémáink a külföldi törvényhozás és a salzburgi kartelvita tükrében" cimmel. Az előadó behatóan ismertette a kanadai és a norvég karteltörvények, valamint a német kartelrendelet intézkedéseit és azt a kritikát, amellyel a német Kartelverordnungot ötéves fennállása alkalmából a Deutscher Juristentag tavaly tartott salzburgi ülésén a jogi és a közgazdasági élet jelességei birálták. Az előadó vizsgálódásaiból azt a következtetést vonta le, hogy ez idő szerint nincsen egyetlenegy olyan külföldi karteltörvény sem, amelyet a magyar gazdaságpolitika, ha abba az irányba fordulna, hogy karteltörvényt hozzon, követendőnek, helyesnek avagy sikerültnek elfogadhatna. A kanadai karteltörvény azzal az intézkedésével, hogy a kormányzónak bizonyos általános gazdaságpolitikai, vámpolitikai és szabadalompolitikai beavatkozást enged káros karteltevékenységek észlelése esetén, nem egyéb mint pleonazmus, mert ezekre az egyébként leghelyesebbnek bizonyult intézkedésekre az államok kormányai egyébként is jogosultak. A norvég karteltörvény a tudomány mérlegén meg nem álló árbeavatkozásaival és elavult kartelnyilvántartó rendszerével, valamint drákói szigorával aligha nevezhető komoly, ügyelemre érdemes példának. A német kartelrendelet, a német jogi és közgazdasági élet vezetőinek egyhangúnak mondható álláspontja szerint megérett az eltűnésre speciális kartelbiróságával együtt és csak egy maradandót alkotott, a nyomós okból való felmondó jog bevált, de szintén reformokra szoruló intézményét. A német karteljogfejlődés utja uj irányokban halad és pedig a birodalmi gazdasági miniszter felelős intézkedéseinek, a birodalmi gazdasági tanács szakértő támogatásának, a magánjogi kérdésekben pedig a rendes bíróságokhoz való visszatérésnek irányvonalában. Ennélfogva, ha annak a nagy kérdésnek eldöntése után, hogy legyen-e külön karteltörvényünk, avagy ilyen külön törvény nélkül is gondoskodhatunk a kartelkérdés helyes mederbe vezetéséről, a magyar gazdaságpolitika ugy látná, hogy karteltörvényre szükségünk van, törvényhozásunknak teljesen magárautaltan, jogfejlődésünk, hazai viszonyaink és egyetemes közgazdasági érdekeink tekintetbevételével kell továbbhaladnia. Az előadó annak a hitének adott kifejezést, hogy államférflaink bölcsesége, közgazdáink és jogászaink tudása és óvatossága e szerteágazó kivánalmak higgadt leszűrése után megtalálja majd azt a - megnyugtató megoldást, amely méltó lesz a magyar nemzet jogászi géniuszához. Az előadás után megnyilt vitában elsőnek Sándor Pál szólalt fel. Rendelkezés és rendelkezőjog a magánjogi törvényjavaslatban. A Civiljogászok Vitatár saságának f. évi május 2-án megtartott ülésén a társaság elnöke, dr. Meszlényi Artúr egyetemi magántanár, ügyvéd, tartott előadást ,,Rendelkezés és rendelkezőjog a magánjogi javaslatban" cimen. Bevezetőül ismertette a rendelkezés fogalmának történetét, So/ím-nak felfedezésszámba menő elméletét, a német polg. tkv. álláspontját és rámutatott arra, hogy a magyar magánjogi törvényjavaslat is használja e fogalmat, még pedig majd műértelemben, majd pedig csak közönséges értelmében. Elméleti kiindulópontul előadó azt a tételt állította fel, hogy a rendelkezőjog személyiségi jog s mint ilyen, a személyiségi jogok szabályai alatt áll, mihez képest afelől nem lehet rendelkezni, aminthogy pl. a MT. is kimondja, hogy a feleség nem mondhat le a vagyona fölötti rendelkezőjogról (125. §.) s a kedvezményező .rendelkezőjoga végrehajtás alá nem vonható és általában át nem örökíthető. (1041. §.) 17* /