Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Edvi Illés Károly emlékezete

242 Az előadó mindenekelőtt kiemelte, hogy bevezető előadásának nem célja sem a kartel szabályozását célozó külföldi jogszabályoknak, sem pedig a külföldön és belföldön napvilágot látott javaslatoknak részletes ismertetése és kritikája, hanem csupán arra törekszik, hogy az ankét elé tárja mindazokat a problémákat, amelyek a jogi állásfoglalást szükségessé teszik. Ez az állásfoglalás nem okvetlenül vonja maga után a karteltörvény megalkotását. Mert hiszen a kartellel foglalkozik és foglalkozhat a birói gyakorlat az általános jogelvek figyelembevételével minden különös törvényes 'utasítás nélkül is, másrészt a gazdasági minisztereknek a jelenlegi jogi helyzetben is számtalan módjuk van arra, hogy kellő időben és helyen érvényesített gazdasági befolyásolás utján a kartel crdességét lecsiszolják és kinövéseit lenyesegessék. Ezután különösen arra mutatott rá, hogy amíg a kartel fogalma és lényege körüli bizonytalanságot és zavarokat el nem oszlatjuk, addig sem a gazdaságpolitikus, sem a jogász, de a közvélemény sem tud helyes állásfoglalásra jutni a kartelnek nevezett gazdasági szervezetekkel és jelenségekkel szemben. Mindenekelőtt azt kell tudomásul venni, hogy a kartel a mai világban a gazdasági evolúciónak, a gazdasági szükségleteknek produktuma, másrészt azt kell tudomásul venni, hogy „nem mind kartel, ami drágit". Az árdrágítást előidézhetik a tényleges monopol-helyzet és az uzsorásárak elérésére irányuló megállapodások is. Ezt a két utóbbi jelenséget azonban nem lehet azonosítani a kartellel, minthogy gazdasági előfeltételeik éppen az ellenkezőek a kartelre vezető gazdasági okokkal. A monopol helyzetet és az áruuzsorát az áruhiány: a kartelmegállapodásokat viszont az árubőség, a túltermelés vagy az attól való félelem szokta létrehozni. De egészen ellentétes a kartelek célja, mint ezeké az egyéb hatalmi visszaéléseké és ezt a célt világosan kell látnunk, hacsak nem akarunk azokba az ellenmondásokba keveredni, amelyeket nemcsak a magyar birói gyakorlatban, hanem a német és norvég karteljogszabályokban is tapasztalhatunk. A kartel célja u. i. a termelésnek a fogyasztáshoz idomítása, tehát a szabad verseny kizárása vagy legalább is lényeges korlátozása. Belső ellenmondás van tehát a német kartelrendeletben, amely habár elismeri a kartel érvényességét, mégis a szabad versenyt akarja védeni a kartellel szemben. Még élesebben ütközik ki ez az ellenmondás a budapesti kereskedelmi és iparkamara választott bíróságának eg-y nem rég hozott határozatából, amely miután elismeri a kartelszerződés megengedett voltát, erkölcstelennek minősiti az olyan kartelt, amely „a szabad verseny alákötésére alkalmas vagy amely mögött a szabad verseny megakadályozására irányuló szándék rejtőzik". Hiszen ilyen szándék nélkül nincs is kartel. És általában a kartelprobléma maga is messze kiható nagy gazdasági jelentősége épen abban kulminál, hogy a kapitalista termelési rend anarchiáját, a válságokkal terhes korlátlan szabad versenyt kapitalista módszerrel (önsegély utján) és nem a szocializmusnak az egyéni és a szabadságot megölő zsarnokságával akarja megszüntetni. Előadó szerint annyiféle karteltörvényt lehet csinálni, ahányféle gazdasági cél lebeg a kartel tekintetében a gazdaságpolitikusok előtt. Ha a gazdaságpolitikus a kartel megsemmisítését tartja közérdeknek, ezt a jogászok igen egyszerűen végrehajtják. Ha ellenben az a gazdaságpolitikai irány válik uralkodóvá, hogy a mai, alapjaiban megrendült gazdasági életet nem lehet kitenni a kereskedelmi szabadság, a szabad verseny bizonytalanságának, akkor a kartelben kell látni azt a kapitalista eszközt, amely a termelés és fogyasztás kívánatos összhangjának megteremtését a legkevesebb megrázkódtatás és zökkenő nélkül viszi keresztül. Ebben az utóbbi esetben azonban a karteltörvény nem indulhat ki kartelellenes felfogásból és csupán arra vállalkozhatik, hogy a szabad verseny szabályozását vigye keresztül. Előadó ezután sorra veszi a típusos jogi problémákat, amelyeket a kartel vetett felszínre és odakonkludál, hogy a kartel törvényes szabályozásának irányát megszabó elvi kérdéseknek messze kiható és a gazda-