Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Edvi Illés Károly emlékezete

241 szavaival adózunk az ő nagy egyéniségének, de ösztönzést nyerünk az állandó, megszakitásiiélküli fokozott munkásságra, oly munkásságra, melyet édes Hazánk jövője mindenikünktől megkövetel. A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete május hó 8-án, 14-én és 16-án dr. báró Korányi Frigyes elnöklete alatt kartelankétot tartott. A vitát három bevezető előadás előzte meg, amelynek rövid kivonata a kivetkező: Dr. Heller Farkas műegyetemi ny. r. tanár „A kartel, mint közgazdasági probléma" címmel tartott előadást. Az előadó vázolta a kartelfejlődés történetét, majd utalt arra, hogy a kartel eleinte kizárólag az árukat termelő vállalkozóknak a piacra és a verseny kiküszöbölésére irányuló egyesülése volt. Később azonban a kartelképződés intenzitásában elmélyült és annak az elvnek felismerésével, hogy a piacnak megvannak a maga törvényei, amelyek az árukkal való telítés esetében az árat csökkentik, csakhamar átnyúlt a termelés szférájába. így képződtek a kontingentáló kartelek, a hasznot nem hajtó üzemek felhasználására és üzemen kivül való helyezésére irányuló kartelek stb. A háború tovább fejlesztette a kartelképzödést, majd a háború után beállott gazdasági időszak a gazdasági viszonyok nehezültével ismét ujabb lökést adott e folyamatnak. A karteleződéshez szükséges jogi és technikai eszközöket a viszonyok kényszere kiflnomitotta és tovább fejlesztette. A közgazdasági teoretikus a kartelben e fejlődési folyamat átgondolása után közgazdasági szükségességet lát, azaz olyan tüneményt, amely a kapitalizmus továbbfejlődéséből alakult ki és a tiszta kapitalizmustól elválaszthatatlan. Nem ilyen könnyű a kartelprobléma a gazdaságpolitikus számára, akinek a dolgokat közelebbről kell néznie és a tekintetben kell nyilatkoznia, hogy mi a teendő. Annyi bizonyos, hogy a kartel elnyomása, habár némelyek kívánatosnak látják, lehetetlenség. A karteleknek előnyeik is vannak: a gazdasági és a technikai haladás előbbrevivői ezek, amelyek a termelés és a piac anarchiája ellen küzdenek. Már ebből is látható, hogy a gazdaságpolitikus számára a kartelproblémák nem a termelés területén adódnak. A gazdaságosságnak és a technikai tökéletesedésnek idevonatkozó problémáit a kartelek kitűnően megoldották. Nem ilyen tisztázott azonban az árprobléma. Mindazoknak a Tényezőknek a tekintetbevételével, amelyek a karteleket árpolitikájuknál mérséklik, nem állapitható meg, hogy árképződésük nem szorul az állam ellenőrzésére. Ennek az ellenőrzésnek, szükség esetén pedig a piaci helyzetbe való benyulásának azonban m;iteától értetődően nem lehet otromba és ügyetlen módon történnie. De az árprobléma mellett vannak a kartelügynek más nehéz kérdései is. A kartelben lekötött1 vállalatok mozgási szabadsága, valamint a kartelkötelezettségek teljesítése tekintetében való kölcsönösség szintén sok nehéz ellentétet mutat és sürgős megoldást követel. Ugyanigy vagyunk a kartelnek a kívülállókhoz való helyzetével is. Mindenesetre megállapítható, hogy a kartelprobléma a mai kor legnagyobb gazdaságpolitikai problémája, mivel egyet jelent a kapitalisztikus gondolkodás uj korszakának kérdéseivel. A kapitalisztikus gépezet súrlódásmentes működéséhez ma már nem elegendő a korábbi kapitalisztikus korszak gazdaságpolitikai elgondolása, a gazdasági szabadságra való egyszerű hivatkozás és annak önműködő funkcionálása, mivel ezt a szabadságot maga a kapitalizmus is szűkíti. Uj utakra kell térni és uj nézőpontok lépnek az előtérbe, hogy a mai kapitalizmusnak eredményes működését biztosithassák. Ha majd sikerül a helyes nézőpontokat és a hatósági beavatkozás helyes mértékét megtalálni, a kapitalizmus is nyugodtabb és biztosabb vágányokon fog előrehaladni. Ezután dr. Kuncz Ödön egyetemi ny. r. tanár tartotta meg előadását „A kartel, mint jogi probléma" cimmel. Magyar Jogi Szemle. 17