Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Nagy Ferenc emlékezete

239 E problémák közül a legközelebbi — a millennium évében tartott — kongresszusig egyik sem nyert megoldást, miért is valamennyit ennek tárgysorozatára is kitűzték. Minthogy azonbau a bűnvádi perrendtartás javaslatának tárgyalását a képviselőház röviddel a ügyvédgyülés összeillése előtt már megkezdette, ezt a pontot levették a napirendről. Ellenben a tárgysorozaton szerepelt még a birói és ügyvédi képesítés egységessé tételének ügye, a birói karnak az ügyvédi karból kiegészítésének kivánalma, a községi bíráskodáshoz utalt jogügyek olcsó és gyors elintézésének problémája és még más kisebb jelentőségű ügyek. A kongresszust az állandó választmány elnöke, Hódossy Imre nyitotta meg, az országos gyűlés elnökévé pedig Győry Eleket választották meg. Az első ülésnapon Erdély Sándor igazságügyminiszter is megjelent s fel is szólalt, sikert kivánva a kongresszusnak működéséhez. Az egyes kérdések előadói Robitsch József, Sik Sándor, Stassik Ferenc, Hlatky Endre, Sziklai Ottó, Pleininger Ferenc, Pollák Illés, Pap József, Holló Lajos, Zakariás János és Nagy Elek voltak. A birói és ügyvédi képesités kérdése tárgyalásának érdekes szint adott Schwartz Gusztáv egyetemi professzor felszólalása. Legszélesebb körű tárgyalásban az ügyvédi nyugdijíntézet problémája részesült, melynek keretében már akkor kimondották annak szükségességét. Az ügyvédi rendtartás kérdésének megvitatásában ezúttal még a numerus clausus problémája nem ütötte fel a fejét. Nem kis érdeklődésre tarthat számot az, hogy ez a kongresszus határozatilag kimondotta, hogy országos ügyvédi egyesület megalakítását nem kívánja. Az öt évvel később: 1901-ben tartottt kongresszus tárgysorozatában •először jelenik meg a polgári perrendtartás megvitatása, de csupán az ügyvédi képviseletet érintő intézkedései tárgyában. Erre vonatkozólag két vélemény érkezett be és pedig az egyik König Vilmos budapesti, a másik Glück Lipót kassai ügyvédtől. Először került itt szóba a numerus clausus kérdése is. Az egyik téma ugyanis a következő volt: Az ügyvédség jelenlegi szervezete meghagyandó avagy uj alapra fektetendő-e? A beérkezett három vélemény közül Komis Géza temesvári és Sztehlo János eperjesi ügyvédeké a numerus clasus ellen, Sichermann Bernát kassai ügyvédé ellenben mellette szólt. A kongresszuson szenvedelmes viták folytak a numerus clausus körül, de végül is az ügyvédség szervezete tárgyában nem sikerült egy séges megállapodásra jutni. Ezzel szemben az ügyvédi nyugdijintézet kérdésében határozott állásfoglalás történt annak felállitása érdekében. További tárgyai voltak ennek a gyűlésnek a következő kérdések: Mikép mérséklendö az ifjúságnak a túlzsúfolt ügyvédi pályára tódulása? Mily módon és mely eszközökkel tehető az igazságszolgáltatás a szegényebb sorsú nép részére hozzáférhetőbbé és olcsóbbá? Megengedhető-e, hogy közigazgatási hatóságok szabadságvesztés büntetéseket szabjanak ki? A véleményezők között szerepeltek: Baracs Marcel, Nyulászi János, Zakariás János, Kelemen Samu és mások. Az 1907. évi országos ügyvédgyülés a hivatalos kimutatás szerint 1327 tagot számlált. Megnyitása előtt a Budapesti Ügyvédi Kamara diszközgyülést tartott, melynek keretében Werbőczy arcképének leleplezése történt meg. Az ünnepi szónoklatot Günther Antal igazságügyminiszter tartotta. A tanácskozás gerincét az ügyvédi rendtartás reformja alkotta és pedig tekintettel a Pollák Illés és Nagy Dezső által készitett törvénytervezetekre. Négy részre tagozva tárgyalta a kongresszus ezt a tárgyat és pedig: az ügyvédség szervezete, kamarai biráskodás, ügyvédek és ügyfelek közötti viszony, kari érdekek. A legnagyobb vitát természetesen az ügyvédség szervezetének kérdése provokálta, amikor is teljes erővel újból fellángolt a két szembenálló tábor: a numerus clausus hiveinek és ellenzőinek harca. Az előadó