Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Ünnepi beszéd elmondotta a Hatásköri Bíróságnak 1928. évi december 22. napján tartott jubiláris teljes ülésében

10 jutó elvi álláspontot döntvény utján az egész vonalon kötelező erejűvé tegye. A képviselőház együttes bizottságának a javaslatára a teljesülési határozatokkal kapcsolatosan az a különleges rendelkezés vált törvénnyé, hogy amig a m. kir. Kúriánál a teljesülési határozatokhoz általános szótöbbség elegendő és csak azoknak a megváltoztatásához kell qualiíicált többség, addig a Hatásköri Biróságnál a teljesülési határozatok meghozatalához is kétharmad szótöbbség szükséges. A teljes ülési határozat hozatalát és megváltoztatását am. kir. Kúria elnöke, a m. kir. Közigazgatási Biróság elnöke, vagy a m. kir. igazságügyminiszter, ezenfelül azokban az esetekben, amikor az elvi kérdés az elnökletük vagy felügyeletük alatt álló biróság előtt merült fel, a legfelsőbb honvéd törvényszék, az Országos Földbirtokrendező Biróság, vagy a Munkásbiztositási Felsőbiróság elnöke is kezdeményezhetik. A Hatásköri Biróság itélőbirái, amint azt a javaslat miniszteri indokolás kiemeli, nagy fáradságot, sok tanulmányt és különleges szakképzettséget igénylő egészen sajátos munkakörükben rendes birói feladatukon felül járnak el. A rendes birói munkakört meghaladó ezt a tevékenységet részesiti elismerésben a novella akkor, amikor — a hatáskör kiterjesztésével előreláthatóan velejáró munkaszaporulatra is tekintettel — a biróság elnöke, tagjai és jegyzője részére mérsékelt tiszteletdijat állapit meg. Végül figyelemreméltó rendelkezéseket tartalmaz az uj törvény a tanácsjegyzői állás tekintetében is. A miniszteri indokolás a mi tapasztalatainkkal teljesen megegyezően kiemeli, hogy a Hatásköri Biróság tanácsjegyzője a biróságnál az érdemleges ügyintézésnek állandó szerve, mint ilyen a folyamatban levő minden egyes ügy előkészitésében tevékeny részt vesz s a Hatásköri Biróság joggyakorlatának teljes ismeretében a jogegység megóvása szempontjából is nagyfontosságú tisztet tölt be. Feladatköre oly sokoldalú, hogy egészen különleges gyakorlati ós elméleti szakismeretet tételez fel, amely sem a rendes birósági, sem a közigazgatási bírósági gyakorlatban meg nem szerezhető, mert ezek az ismeretek a hatásköri bíráskodásnak egészen különleges talajában gyökereznek. Minthogy pedig ezeknek az ismereteknek az elsajátításához hosszú évek céltudatos munkája szükséges, az uj törvény igen helyesen lehetővé teszi, hogy a Hatásköri Bíróságnak külön tanácsjegyzője lehessen és hogy ezt a tisztet a kir. itélőbiráknak és ügyészeknek nemcsak az első, hanem a második fizetési csoportjába tartozó ítélőbíró, tehát kir. ítélőtáblai bíró, kir. törvényszéki tanácselnök, kir. járásbirósági elnök vagy alelnök is betölthesse.