Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Az idegen állami érdekek és a nemzetközi érdekek védelme a büntetőjogban

223 fője, kormanyehiöke vagy diplomáciai képviselője. Nálunk ilyen esetekre speciális büntető rendelkezések nincsenek, hanem az általános rendelkezések nyernek alkalmazást. Az okirathamisitásról szóló XXXII. fejezetben a 391. §. kifejezetten kimondja, hogy aki hamis közokiratot készit vagy valódi közokiratot tartalmának megváltoztatása által meghamisit, ha ebből valakire jogsérelem háramlik vagy háramolhatik, akár külföldi, akár belföldi legyen azon közokirat, a közokirat hamisításának büntettél követi el. A mi törvényünk tehát a külföldi közokiratot a belföldivel teljesen azonos büntetőjogi védelemben részesiti. Ez a védelem nincsen viszonosságtól függővé téve. A bélveghamisitás esetében ellenben az 1897:XXXVII. t.-c. 1. §-ának 4. bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a vonatkozó szakasznak határozatai külföldi bélyegek vagy postajegyek és pecsétek tekintetében csak akkor alkalmazandók, amennyiben a magyar állam által kiadott bélyegek, postajegyek, jegyek és pecsétek az illető állam törvényes vagy törvényerejű szerződése szerint a megfelelő esetben büntetőjogi védelemben részesülnek. Büntető törvényeinkben ez az eset az egyetlen, amelyben a bűncselekmény büntetése viszonosságtól van függővé téve. A Btk. XL. fejezetében tárgyalt fogolyszöktetéssel kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy vájjon büntethető-e az. aki valamely fogolynak idegen fogságból vagy idegen hatósági őrizetből való megszökésére nyújt segélyt. Előfordulhat ugyanis, hogy idegen államban történt fogolyszökés esetében ugy a fogoly, mint segítő társa hozzánk menekül. A fogoly az eset körülményeihez, képest a kiadatási jog szabályai szerint vagv menedékjogot fog élvezni nálunk, vagy kiadjuk az őt üldöző államnak, vagy magunk megbüntetjük. Mi történjék azonban a szöktetővel'? Ő kétségtelenül fogolyszöktetést követett el az idegen területen, bármi legyen is egyébként a fogoly bűncselekményének jellege. Kötelesek vagyunk-e ellene, há magyar állampolgár, a Btk. 8. §-a alapján a bűnvádi eljárást folyamatba tenni. Mi a kérdésre határozott nemmel felelnénk. A büntető végrehajtó hatalom védelme mint nyilvánvalóan közjogi és politikai kérdés mindegyik államnak belső ügye és egyik állam e részben a másikat nem köteles segíteni A Btk. rendszerében a XL. fejezet a fegyveres erő elleni büntettek és vétségeket tárgyazó XLI. fejezet mellett van elhelyezve, vagyis a nyilvánvalóan politikai bűncselekmények egyik összefüggő csoportjában. Nyilvánvalóan csak a magyar katonai érdekek védelmét szolgálják a fegyveres erő elleni büntettek és vétségek (1921. évi XLIX. t.-c. 27. és következő §-ai). Nehezebb elbírálni a nemzetközi vonatkozásait azoknak a bűncselekményeknek, amelyeket a Btk. utolsó. XLII. fejezete hivatali és ügyvédi büntettek és vétségek cime alatt foglal össze. Itt részben olyan bűncselekményekről van szó, amelyeket a terhelt cs.-ikis mint közhivatalnok, hivatali hatalmának felhasználásával követhetett el, részben pedig olyan bűncselekményekről, amelyek magánviszonylatokban is elképzelhetők, azonban közhivatalnok által elkövetve, súlyosabb jellegű speciális bűncselekményeket képeznek. Ezeknek a büntető rendelkezéseknek a célja kettős: részben a hivatali viszonyokban, mint közjogi viszonyban az állam mint alkalmaztató által az alkalmazottaktól megkívánható rendet óhajtják fenntartani és a fegyelmi szabályokon tulmenőleg büntetőjogi sanctiókkal is biztosítani, másrészt pedig a magánosok érdekét óhajtják biztositani a közhivatali visszaélésekkel és túlkapásokkal szemben. Az ügymenet szabályosságához egyébként