Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Az idegen állami érdekek és a nemzetközi érdekek védelme a büntetőjogban

210 menyi; szövetségesünk területére nézve vagy haderőnkkel közösen ninkodo haderő ellen követi el. Ugyanezt mondhatjuk el az 1912:LXIII. t.-c. 18. $-áról is, amely a Btk. 455. §-ában körülirt intézkedések és tárgyak háború idején való kikémlelésének esetéről szól. Büntetőtörvénykönyvünknek az úgynevezett diplomáciai hűtlenség esetét tárgyazó 146. §-ában még a szövetséges állam diplomáciai titkának kifejezett védelméről sem történik gondoskodás, bár az azokban emiitett titkos iratnak, adatnak vagy tudósitásnak a törvény helyes magyarázata szerint nem keil okvetlen a mi hatóságainktól származónak vagy azokhoz irányítottnak lennie, csak az az. előfeltétel, hogy az a mi biztonságunkat \ragy más fontos érdekeinket érintse, tehát ennek a cselekménynek a tárgya egyik szövetségesünknek másik szövetségesünkhöz intézett diplomáciai postája vagy semleges állam diplomáciai postája is lehetA Btk. IV. fejezetének a lázadás fogalmi meghatározását tartalmazó rendelkezései, nevezetesen a 152. és 153. §-ok kizárólag a magyar államot és a magyar társadalmat tartják szem előtt; a 152. §-nak azok a rendelkezései, amelyek a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságokra vonatkoztak, ma már tárgytalanokká váltak, azonban a szóbanforgó szervek védelménél is nyilvánvalóan magyar érdekről van szó. A be nem avatkozás elve dacára nem szenved kétséget, hogy az államoknak egymással szemben fennálló kötelezettségeivel öszszeegyeztethetetlen volna, hogy az állam akár saját állampolgárainak, akár idegeneknek eltűrje azt, hogy területén valamely barátságos állam ellen irányuló fegyveres csapatgyüjtést eszközöljenek. Az államnak kizárólagos jogát képezi a fegyveres hatalom megszervezése, mivel az állam csak az ő általa, vagy az ő beleegyezésével szervezett fegyveres erő tényeiért vállalhatja a politikai felelősséget. A Btk. 161. §-a ebből az alapgondolatból kiindulva bünteti azt, aki nem azon célból, hogy az 1., III., IV. fejezetben meghatározott valamely büntettet elkövessen, a törvény vagy a magyar kormány engedélye nélkül a magyar állam területén csapatot gyűjt, azt felfegyverzi, hadiszerekkel ellátja, vagy hadigyakorlatokban oktatja — úgyszintén azt is, ki ily csapat vezényletét, vagy abban valamely tisztséget elvállal. Ennek a bűncselekménynek elkövetői, ugy magyar állampolgárok, mint külföldiek lehetnek. Figyelmet érdemel, hogy kizárólag csak a magyar területen való csapatgyüjtésről van szó, a külföldön való toborzás tehát akár a belföldiek, akár külföldiek követik el, nem esik e rendelkezés alá. A most ismertetett rendelkezések alapján esetleg büntethető nálunk valamely idegen állam ellen irányuló „felségsértés" vagy ..lázadás", de csak annyiban, amennyiben a jogtalan toborzás formájában nyilvánul. A büntető rendelkezés alá egyébként csak az esik, aki a csapatot gyűjti, felfegyverzi, hadi szerekkel ellátja, vagy oktatja, vagy aki az ily csapat vezényletét vagy abban valamely tisztséget elvállal; a csapat egyes tagjai ellenben nem büntethetők. Nyilvánvalóan nem esik ide a tömegeknek olyan csoportosulása sem, amely nem előzetes szervezési munka eredményeként jelentkezik, még ha a csoportosulás fegyveres is, miután a törvény kifejezetten csapatról, azaz katonailag megszervezett egységről beszél. Más kérdés az hogy az államnak bűncselekmény hiánya dacára is jogában áll rendőrileg vagy katonailag megakadályozni valamely idegen állam vagy kormány ellen irányuló bármely olyan csoportosulást, amely a Btk. 152. §-ában meghata-