Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Az idegen állami érdekek és a nemzetközi érdekek védelme a büntetőjogban

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó : BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Naphegy-utca 21. Telefonszám: J. 390—83. Egyes szám ára a melléklapokkal 2.40 P. 6 szám ára az első félévre 12.— P. 6. szám. Budapest, 1929 június hó. X. évfolyam. Az idegen állami érdekek és a nemzetközi érdekek védelme a büntetőjogban. Irta: Dr. Szondy Viktor külügyminiszteri osztálytanácsos. A XlX-ik század politikai és jogi felfogásában alapelvként ismeretes az a tétel, hogy egyik államnak sem szabad a másik állam belső ffgyeibe beleavatkozni. Ehhez képest az államok, kevés kivétellel, tartózkodnak attól, hogy saját büntetőjogukba vegyenek fel olyan rendelkezéseket, amelyek a többi államok felségjogait, államszervezetét, kormányzati rendszerét, hatóságait volnának hivatva speciális védelemben részesiteni, mert az ilyen értelmű védelem beavatkozás volna az illető államnak belügyeibe. A mi büntetőtörvényünk is ebben a gondolatkörben mozogván, az I. fejezetnek a felségsértésre vonatkozó rendelkezései csak a magyar uralkodót, a magyar területet és alkotmányt védik. Amennyiben az Ausztriával fennállott államjogi kapcsolatunkra figyelemmel felvett rendelkezések ez elv alól kivételt állapítottak meg, ez olyan kivétel volt, amely a szabályt csak erősiti. A II. fejezetnek a király, a királyi ház tagjainak bántalmazása és a király megsértésére vonatkozó rendelkezései is kizárólag csak a magyar királyra és a magyar királyi ház tagjaira alkalmazhatók. Idegen államfők ellen elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés esetében a becsület védelméről szóló 1914. évi XLI. t.-cikk 1—4. §§-ainak általános rendelkezései nyernek alkalmazást. Az idézett törvénycikk a külföldi uralkodókat és államfőket illetőleg csak annyiban tesz kivételt, hogy 12. §-ában kimondja, hogy a külföldi uralkodó vagy államfő ellen elkövetett rágalmazást, vagy becsületsértést csupán a sértettnek diplomáciai uton kifejezett kivánatára lehet üldözni. A Ill-ik fejezetnek a hűtlenségre vonatkozó rendelkezései azokat a cselekményeket ölelik fel, amelyek a magyar állam külbiztonságát vagy nemzetközi állását idegen állam érdekében veszélyeztetik. E bűncselekmények tárgya ezidőszerint kizárólag a magyar állam. Az osztrák-magyar monarchia felbomlása óta azok a kivételes szabályok is tárgytalanokká váltak, amelyek ezt a védelmet bizonyos vonatkozásokban az osztrák-magyar monarchia egészének külbiztonságára és nemzetközi állására is kiterjesztették. A magyar állami érdek védelme forog fenn akkor is, amidőn a 143. §. 2-ik bekezdése az osztrák-magyar monarchia fegyveres ereje elleni harcolás tényével egyenlő jelentőséget tulajdonit annak, ha a tettes „az ezzel közösen működő, vagy vele szövetkezett haderő ellen harcolt". Ugyancsak magyar állami érdekek védelméről van szó akkor is, amidőn a Btk. 144. §-ának 8. pont.ia kimondja, hogy hűtlenség bűntettét követi el az a magyar honos is, aki a 144. §. 1—7. pontjaiban meghatározott valamely cselek15