Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Ünnepi beszéd elmondotta a Hatásköri Bíróságnak 1928. évi december 22. napján tartott jubiláris teljes ülésében

Az alaptörvény meghozatala alkalmával megfontolás tárgya volt az a kérdés is, hogy valamely hatóság birói vagy közigazgatási jellege az ügyek minősége, avagy az illető hatóság szervezeti jellege alapján határoztassék-e meg, vagyis, hogy a közigazgatási hatóság ilyennek tekintessék-e abban az esetben is, ha nem igazgatási, hanem magánjogi, vagy büntető természetű, tehát olyan ügyben jár el, amely tulajdonképpen birói hatáskörbe tartoznék és amelyet a törvény csupán célszerűségi okokból utasit a közigazgatás útjára. Habár a közigazgatási hatóság ezekben az ügyekben átvitt hatáskörben birói munkát végez, törvénykezési ügyet intéz el, mégis azt az alaptörvény rendszere szerint — hatásköri összeütközés szempontjából <—"• közigazgatási hatóságnak kell tekinteni. A törvényhozás akkori állásfoglalása arra vezethető vissza, hogy az. u. n. objektív felosztás, vagyis az ügyek minőségéhez való igazodás, számtalan bonyodalmat idézett volna elő, amely subjektiv felosztás, vagyis a hatóság birói, vagy közigazgatási jellegének alapulvétele esetén elkerülhető. Az alaptörvénynek ezen a sarkalatos álláspontján a novella nem változtat, sőt azzal, hogy a különbiróságok fogalmának a meghatározásánál a hatóság birói jellegét hangsúlyozza, ezt az állásfoglalást még határozottabbá teszi. Végeredményben ezentúl is kizárva maradnak tehát a Hatásköri Biróság elintézése köréből: a) a rendes biróságoknak egymásközti ós amint már említve volt az ezekkel egy tekintet alá eső küiönbiróságoknak ugy egymásközti, valamint a rendes biróságokkal szemben felmerült. b) nemkülönben a közigazgatási hatóságoknak egymásközötti hatásköri összeütközései is. A hatásköri bíráskodás főhivatása ugyan az állami hatalmak határmesgyéjén való őrködés afölött, hogy se a birói hatalom ne ragadjon magához a közigazgatás körébe tartozó ügyeket, se a végrehajtó hatalom ne törjön be birói területre, mégis csak helyeselni lehet, hogy az uj törvény az eddigi helyzetet tovább fejlesztve, ugyanannak az állami hatalomnak a körén belül felmerülő határsértéseket, nevezetesen a birói hatóságoknak egymásközti hatásköri összeütközéseit általános szabállyal a Hatásköri Biróság elintézési körébe vonja minden oly esetben, amidőn ezeknek a biróságoknak nincs a hatásköri kérdés elintézésére hivatott közös felsőbb birói hatóságuk s ezzel gondoskodik arról, hogy. birói jellegű hatósággal szemben felmerülő hatásköri összeütközés soha se nélkülözze a birói jogvédelmet. Azok közül a különbiróságok közül, amelyeket az alaptörvény a Hatásköri Biróság elintézési köréből kizárt, az uj törvény pedig oda utal, a legnagyobb jelentőséggel birnak a katonai büntető bíróságok.