Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének megalakulása

191 a jogtudománynak: a Magyar Jogász Egyletnek. A kamara öröme és büszkesége fokozódik, hogy most a gazdasági és jogi élet közös hajléka is otthont talál nála. Szükség van erre a közös hajlékra, mert a gazdasági és jogi élet jelentékeny részei ma olyan nagy összefolyó árterületet alkotnak, amelyen belül a határokat jóformán lehetetlen megvonni. Dr. Koós Zoltán az OMGE nevében üdvözölte az Intézetet megalakulása alkalmából és a mezőgazdaságjogi kodifikáció szükségét hangoztatta, dr. Kresz Károly a TÉBE üdvözletét tolmácsolta és a gyakorlati közgazdáknak a jogászi tevékenységbe való bekapcsolódásának nagy jelentőségét méltatta, végül dr. Balkányi Kálmán az OMKE nevében szólalt fel és kifejtette, hogy nem csupán az ujabb jogalkotás előkészitésében, hanem a meglevő jogszabályok helyes alkalmazásának irányításában is látja az Intézet nagy jelentőségét. Dr. Kuncz Ödön egyetemi ny. r. tanár, a Gazdaságjogi Intézet igazgatója fejtette ki ezután az Intézet céljait és azokat az eszközöket, melyeket céljai elérésében alkalmzani kiván. Elsősorban hangsúlyozta, hogy az Intézet semmit sem kiván elvenni nagymultu és nagyszerűen bevált alakulataink: a Magyar Jogászegylet, a Magyar Közgazdasági Társaság és az International Law Association működésének területéből. A főcélt abban látja, hogy az Intézet keretében együtt legyen megtalálható mindaz a gazdaságjogi vonatkozású tudományos és törvényhozási anyag, amely eddig is eljutott ugyan Magyarországba, de szét van szórva az egyes minisztériumok és más hatóságok, illetőleg a különböző egyesületek és egyéb intézmények könyv- és irattárában. Az emiitett anyagot a Pázmány Péter tudományegyetem kereskedelemjogi szemináriumában kívánja az Intézet részére együtt tartani, külképviseleteinknek a külügyminisztérium utján arra felkérése mellett, hogy a külföldi törvényhozási anyag az Intézetnek is egy-egy példányban állandóan megküldessék. Előadások rendszeres tartása az előbb emiitett tekintélyes egyesületeknek a célja; a Gazdaságjogi Intézet e tekintetben csak arra törekszik, hogy évenkint 5—8 előadáson nagynevű külföldi közgazdák az élőszó erejével ismertessék meg itthon a külföldet foglalkoztató gazdaságjogi problémákat. Viszont gondoskodni kiván az Intézet a magyar jogfejlődésnek a külföldi szakfolyóiratokban, szakintézeteknél és kiküldendő előadók utján való rendszeres ismertetéséről. Ezenfelül ankétokat kell az Intézetnek tartani, amelyen fontos, időszerű kérdések minden oldalról megvilágításra találjanak. Ilyen probléma most a kartelkérdés, amelyről az Intézet már lehetőleg májusban szeretne, az ankét anyagának utólagos kinyomatásáról gondoskodás mellett, ankétet tartani. Végül az alakuló ülés dr. Kuncz Ödön indítványára az Intézet titkárául dr. Király Ferenc és dr. Markos Olivér ügyvédeket választotta meg. A valorizációs perek. Előre látható volt, hogy az 1928. évi XII. t.-c.nek az az intézkedése, mely a valorizációs keresetek beadásának határidejét (1929 március 31.) megállapította, az ilyen keresetek tömegét fogja a bíróságokra zúdítani. Pontos adatok a valorizációs keresetek számát illetőleg nem állanak rendelkezésre, mert külön statisztika ezekről — legalábbis eddig — nem készült. Egy összehasonlító, kikerekített számú statisztika azonban a három budapesti elsőfolyamodásu bírósághoz a mull év és a folyó év első három hónapjában beadott vagyonjogi (a váltókereseteket természetesen nem számítva ide) keresetekről, kellően megvilágítja a helyzetet: 1928 1929 A budapesti kir. törvényszéknél 2000 3150 A budapesti központi kir. járásbíróságnál 35200 44700 A budapesti I—III. ker. kir. járásbíróságnál 3420 5500