Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 5. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének megalakulása
192 A felsorolt adutokon kivül neui hagyhatók figyelmen kivül a lizctési meghagyás iránti kérelmek, melyekből a központi kir. járásbíróság' nál csupán március alulsu hetében körülbelül 15.000 darabot adtak be, holott rendes körülmények között a heti érkezési szám 3000—400Ó között niozog. Ezek a számuk kell, hogy gondolkozóba ejtsenek bennünket. Köztudomású ugyanis, hogy különösen a központi kir. járásbíróság a mai bírói és segédszemélyzeti létszámmal csak a legnagyobb erőfeszítéssel tud megfelelni feladatának még a normális ügyforgalom mellett is. Már megszokott dolog, hogy a tömegfelhivások alkalmával a terembe a felek csak a legnagyobb szorongás mellett férnek el, egy-egy biróra pedig a kiosztás alkalmával 25—35 darab kereset jut. Könnyen elképzelhető, hogy micsoda rettenetes agy- és idegmunkát kell a birónak ily nagy tömegű pernek az érthető türelmetlenséggel várakozó felekkel egyfolytában való letárgyalásánál végeznie. Egy-egy per tárgyalására minimálisan 10 percet számításba kell venni. Ez pedig azt jelenti, hogy a biró legalább is öt óra hoszszat kénytelen egyfolytában, megszakítás nélkül gyors egymásutánban tárgyalni a legkülönfélébb pereket és — állandóan irni a jegyzőkönyveket. Hogy ez más oldalról micsoda időpazarlást jelent a felekre, különösen az ügyvédekre, az is köztudomású. A többi budapesti bíróságok is túlterheltséggel küzdenek, de meg kell állapitanunk, hogy ezeknél — legalábbis még jelenleg — a tárgyalási terminusok rövidebbek, mint a központi járásbíróságnál. El lehet-e képzelni, mi lesz itt, ha a valorizációs perek tárgyalására kerül majd a sor? A vidékről is elég rossz hirek érkeznek, ahol is különösen a telekkönyveknél féléves restanciákról is beszélnek. A kartelljog szabályozásának kérdése ujabb jogalkotási terveink között a legutóbbi időben erősen az előtérbe nyomult, sőt gazdasági vonatkozásaiban szenvedélyes hangú nyilatkozásokra is alkalmat szolgáltatott. Hisszük, hogy a jogászság súlyának és objektivitásának megfelelő mértékben fog e kérdésben meghallgattatásra találni, annyival is inkább, minthogy a Magyar Jogászegylet kebelében most megalakult Gazdaságjogi Intézet egyik főprogrampontjává tette a kartelljog kérdésének tanulmányozását. Az Országos Ügyvédszövetség a folyó évben június 26—29. napjain fogja Szegeden II. vándorgyűlését megtartani. A vándorgyűlés napirendjén a következő kérdések szerepelnek: 1. Szükséges-e az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet reformja és ha igen, mik a reformkivánalmak? 2. Milyen elveken épüljön fel a magyar közigazgatási rendtartás és melyek azok az ügyvédi kívánalmak, amelyek benne keresztülvihetők volnának. , 3. A védelem szerepe a büntetőeljárásnak a főtárgyalásig terjedő szakában, különös tekintettel az ügyvédi kar idevonatkozó kívánalmaira. 4. Kari érdekeink, különös tekintettel a magyar ügyvédségnek a közteherviselés terén vitt szerepére, valamint a zugirászat gyökeres kiirtására. 5. Kívánatos volna-e a magánjog kommercializálása különösen a kellékszavatossági jogok gyakorlásának előfeltételei tekintetében? A plénumban folytatólagos üléseken tizenkét előadó fog önálló előadásokat tartani, főleg a gazdasági jog köréből. A vándorgyűlés a kecskeméti ügyvédnappal fog végetérni.