Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A bérleti viszony megszüntetésének jogi hatásai. Válaszom dr. Staud Lajos a m. kir. Kuria ny. tanácselnöke cikkére

181 zott időpontra egyező akaratnyilvánítással megszüntették. A megtett és elfogadott felmondás tehát a bérleti jogviszonynak a felmondásban kitett időpontra való megszüntetését jelenti, ez időpont bekövetkeztével tehát a bérleti jogviszony a felek között megszűnt, hacsak a szerződő felek utóbb ugyancsak egyező akarattal előbbi, a bérleti jogviszony megszüntetésére vonatkozó megegyezésüket nem hatálytalanítják. Ez a hatálytalanítás megtörténhetik kifejezetten, vagy konkludens cselekvésekkel, vagyis, ha a bérlő a bért jogfentartás nélkül továbbra is megfizeti és a bérbeadó azt ugyancsak jogfentartás nélkül felveszi. Nem tekinthető azonban a bérleti jogviszony folytatásának, a felmondás hatálytalanításának az, ha a bérlő a bérleményben továbbra is benmarad s a bérbeadó eltávolítását nem szorgalmazza, mert ebből még a bérleti jogviszony visszaállítására, illetőleg a felmondás hatálytalanítására vonatkozó egyező akaratnyilvánítás meg nem állapitható, még akkor sem, ha a lakás használatáért fizet is a volt bérlő, mert hiszen ha a lakást használja, elvont hasznot fizetni köteles, s ha azt meg nem fizetné, pernek tenné ki magát. Módjában áll azonban kifejezésre juttatnia azt, hogy nem bért, hanem elvont hasznot fizet s a bérleti jogviszonyt folytatni nem akarja. A volt bérbeadó is felveheti lakása használatának ellenértékét akkor is, ha a bérleti jogviszonyt folytatni nem akarja, természetesen kifejezésre kell juttatnia, hogy az összeget nem bér fejében veszi föl, vagyis módjában áll jogfentartással élnie. A legfőbb alapelv tehát — nézetem szerint — az, hogy érvényes felmondással a felmondásban kitett időpont beálltával a bérleti jogviszony megszűnt. Nem lehet tehát ujabb felmondással élni. A bérleményben el nem hagyása által teremtett helyzet bérleti jogviszonyon kivüli tényleges állapot; az esetleg fizetett összeg nem bér, hanem elvont haszon; nem előre fizetendő, hanem csak a már eltöltött időre követelhető; végrehajtható okirat esetében a bérlemény átadása és átvétele tekintetében kielégítési végrehajtásnak van helye; végrehajtható okirat hiányában pedig kiürítés iránt lehet pert indítani, mert azt hiszem, említenem sem kell, hogy a bírói ítélettel érvényesnek kimondott felmondás jogi hatásaiban azonos az elfogadott felmondással, a birói ítélet az egyik fél akaratnyilvánításának a pótlása. Mind a kettőt az érvényes felmondás fogalma alá lehet venni, éppen ezért cikkem ezutáni részében ugy az elfogadott, mint a birói Ítélettel érvényesnek kimondott felmondást ezen a néven fogom nevezni. A most kifejtett álláspontom indokolásául felhozom, hogy az a jogállapot, amelyet a szerződő felek egyező akarattal teremtettek, egyoldalulag többé meg nem változtatható s igy az érvényes felmondást sem a felmondó fél, sem ellenfele egyoldalú elhatározással nem hatálytalaníthatja. A hatálytalanítás csak közös akarattal történhetik, vagy hálytalanitás iránt indított perben hozott ítélettel. Nem szünteti meg tehát a felmondás hatályát, ha a felmondó fél a felmondásnak érvényt szerezni nem kiván, végrehajtást nem kér. II. Ezeket az alapelveket kívánom érvényre juttatni a rendelet 13. vagy 14. §-án alapuló felmondások esetében is, mert jogi hatás szempontjából nem lehet különbség az egyes érvényes felmondások között aszerint, hogy maga a felmondás melyik §-ou