Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Ünnepi beszéd elmondotta a Hatásköri Bíróságnak 1928. évi december 22. napján tartott jubiláris teljes ülésében

uek csekély értékű ügyeiben merül fel s hogy ezeknek a kisembereknek már az is kárt okoz, ha ügyük érvényesítése végett két hatósághoz kell hiába fordumíok s ujaUb megterheltetést jelentene számukra, ha a fórum kijelölése végett nekik magoknak kellene még egy harmadik hatósághoz is folyamodniok s ebből a célból, ha személyesen járnak el, ismét munkanapokat vesziteniók, ellenkező esetben pedig a meghatalmazással járó költséget viselniök. A Hatásköri Biróság hatáskörének jelentékeny kiterjesztése dacára nem változtat az uj törvény a biróság eljárási szabályain sem, hanem ezeket — amelyek a két éviizedes gyakorlat tüzpróbáján átestek és hibátlanoknak bizonyultak — egyszerűen kiterjeszti a hatásköri összekütközések uj eseteire. Rátérve már most a novella újításaira, ezek közül a legkiemelkedőbb a Hatásköri Biróság uj hatósági körének a megállapítása. „A Hatásköri Biróság intéz el — az 1. §-a szerint — általában minden olyan hatásköri összeütközést, amely egyfelől birói hatóság, másfelől közigazgatási hatóság között, vagy pedig különböző birói hatóságok között merül fel, amennyiben az eljárást szabályozó vagy más törvény a hatásköri összeütközés elintézésére más birói hatóságot ki nem jelöl." A most idézett rendelkezés a „birói hatóság" elnevezést egész általánosságban használja, azt a rendes bíróságokon (kir. járásbíróságok, kir. törvényszékek, kir. Ítélőtáblák, m. kir. Kúria) ós a m. kir. Közigazgatási Bíróságon felül minden birói jellegű más hatóságra is vonatkoztatja, vagyis maradék nélkül felöleli az összes különbiróságokat. Az uj törvény 2. §-a azután két főcsoportra osztja a különbiróságokat. Az elsőbe tartoznak azok, amelyek a hatásköri bírósági törvények alkalmazásában a rendes bíróságokkal egy tekintet alá esnek, nevezetesen ide tartozik minden birói jellegű más hatóság, amely a) rendes biróság körében van szervezve, (mint pl. a munkaügyi bíróságok) b) vagy amelynek fellebbviteli birósága rendes biróság, (mint pl. a m. kir. főudvarnagyi bíróságé), c) vagy amelynek fellebbviteli birósága rendes biróság körében szervezett különbiróság (mint pl. a szabadalmi biróságé). A különbiróságok második csoportjába tartoznak mindazok a birói jelleggel szervezett hatóságok, amelyekre nem illik rá a most idézett meghatározás, mert a fellebbvitel szempontjából is kivül állanak a rendes bíróságok szervezetén, amelyek e szerint nem esnek a rendes bíróságokkal egy tekintet alá. Ezek között a szorosabb értelemben vett különbiróságok között a törvény 2. §-a névszerint megemlíti a honvédbiróságokat, a munkásbiztositási bíróságokat és az Országos Földbirtokrendezö Bíróságot, amelyeket a többi különbirósággal ellen-