Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 3. szám - Az illetékesség kizárólagosságának kétes esetei a polgári peres eljárásban
75 180. I.^ben meghatározott perszakban nem érvényesítette, e joga praeceudálodik és többé nem érvényesíthető. Be a biróság hivatalból sem veheti ezt figyelembe, ha az alperes a perfelvételi tárgyaláson .ielen van, vagy ha már perbe bocsátkozott, mert a PP. 50. §. II. értelmében ilyen körülmények közt a biróság illetékességéi] ek a hiányát csak ott veszi hivatalból figyelembe, ahol a törvénv (nem a felek akarata, kikötése) állapit meg kizárólagos illetékességet. A PP. 180. §. 3- pontja és utolsó bekezdése pedig az illetékességi hiánv hivatalból való figyelembe veendősége tekintetében a PP. 50. §. II. keretéiben marad. Tehát a tárgyalt alávetéses illetékesség' a törvény értelmében nem kizárólagos, miért is erre az érvényesíthetőség ós hivatalból való figyelembe vétel tekintetében nem a kizárólagos illetékesség szabályai irányadók. ad B) A PP. 139. ^. I. szerint keresetindítás előtt annál a járásbíróságnál, amely per esetében értékre tekintet nélkül illetékes volna, egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. Amennyiben magára az indítandó perre nézve az illetékesség kizárólagos lenne, az egyezségi kísérletre idézés bírósága is az lenne. Mert az egyezség nem sikerülése esetében az eljárás perré alakul át. A perbeli illetékesség törvényen alapuló kizárólagossága hat itt ki a korábbi eljárásbeli illetékesség minősítésére. Ha azonban kizárólagos illetékesség hiánya ellenére létre jönne az egyezség, az érvényes lenne, amiképen érvényes az ítélet is, ha azt valamely illetéktelen biróság hozta ugyan; de jogerőre emelkedett anéÁül, hogy az illetéktelenségét érvényesítették volna vagy azt a biróság figyelembe vette volna. Nincs ugyanis olyan törvényes rendelkezés, amel:,' az illetéktelen magyar biróság ítéletét semmisnek nyilvánítaná. ad C) A PP. 382. §-a szerint az előleges bizonyítás elrendelése iránti kérelmet a) a perbíróságnál, b) per nem létében a tanú tartózkodása vagy a szemletárgy létezése helye járásbíróságánál; c) sürgős esetben a per folyamatban léte esetében is a járásbíróságnál kell előadni. Ebben az esetben közömbös, hogy az illetékesség kizárólagos-e. Mert a megkeresett biróság ha nem illetékes, visszautasíthatja a kérelmet, amíg a bizonyítást nem foganatosította, mert előtte a per nem folyik. Ha pedig vissza nem utasítja, hanem a bizonyítást elrendeli, e végzése ellen nincs helye felfolyamodásnak (384. §. III.). A bizonyítás felvételében a lényeges az, hogy hiteles legyen és a PP. vonatkozó lényeges szabálya szerint történjék. E lényeges kellék megvan akármelyik hazai biró.iág járt el. Nem semmis a bizonyitásfelvétel akikor sem, ha azt illetéktelen biróság foganatosította. A perbíróság különben az eképen foganatosított bizonyitásfelvétel megismétlését is elrendelheti, ha még lehetséges (PP. 276. §• II. és 385. §.). Itt közömbös az is, hogy a perbíróság kizárólagosan illetékes-e! ad D) A PP. 413. §-a értelmében a jövőbeli szolgáltatásra kötelező ítélet megváltoztatása iránt ,az érdekeltek bármelyike az előbbi ver bíróságánál keresetet indíthat". Az eredeti javaslatból „az érdekeltek bármelyikének" és „az előbbi ver birósáíjánál" kifejezések hiányzottak. Tehát a törvényjavaslat szerkesztője nem kivánt itt uj illetékességi okot létesíteni. Az eredeti szöveg épségben hagyása esetében ennélfogva az általános szabályok értelmében a mindenkori alperes általános, ^esetleg valamely korukurráló illetékessége lett volna irányadó. Ebből folvóan ha az uj kereset ideiében az uj per alperese ellenében a korábban eljárt biróság területén illetékességi ok nem lett volna, az uj per a korábbi bíróságnál megindítható nem is lett volna. így van ez a mintául szolgált németbirodalmi ZPO. szerint