Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A viszontvétkesség kérdése anyagi jogi megvilágításban. (H. T. 85. §. III. bekezdéséhez.)

69 A viszontyétkessóg iránti kérelem meg-alapitásához a törvény a fennálló bontóokon enyhítve, elegendőnek mondja azt az okot (bontóokot létesítő tényt) is, amelyre nézve a kereseti joga (Viszontkereset iránti joga már) megszűnt, de amely a felbontás alapját kévező ok keletkezésekor még fenn állott! Magánjogi szabályként ez nem olyan különös szabály, amely messze menő indokolást igényelne, hiszen a jog érvényesítésével az ellenfél várhat addig, amíg reá nézve abból hátrány nem mutatkozik. Sőt a dereset megalapítására nézve is tálálunk ilyen kivételesnek tetsző enyhe szabályt a Pp. 667. §. II. bekezdésében, amely szerint: „A bontó kereset, vagy viszontkereset megalapítására a fél olvan okot (nb tényt) is felhozhat, amelyre nézve kereseti jogra a békéltetési kérelem ilyennek hiányában pedig a kereset, illetőleg a viszontkereset előterjesztésekor még fennállott, de amelyet most már időmúlás miatt önálló keresettel nem érvényesíthetne.19 Az anyagi igazság érvényre juttatásának gondolata tehát kellő magyarázatát adia annak, hogy a viszontvétkességi kérelem mibenlétét ne a házassághoz való ragaszkodás ellenértékében, hanem a házasfelek házasságbontó anyagi jogi jogosultságának az egyenlő elbírálásában keressük. Az egyik fél keresete folytán felbontott házassággal szemben az ellenfélnek a házassághoz való ragaszkodása már jogi értékkel nem bir. Ez esetben a házassághoz való ragaszkodás a viszontvétkességi kérelem nélkül hátránnyal jár. Nem a jutalmazás gondolata, hanem a joghátrány elhárításának a szükségszerűsége parancso ja tehát, hogy az ilyen ellenfélnek a vétkesség következményeitől való szabadulás akként ellensulyoztassék, hogy a bontást kérő fél is vétkesnek nyilvánittassék-'0 A viszontvétkességi kérelem rendszeresítésének célja tehát házassá? bontásában vétkes felet magánjogi jogosultságának, egyenlő elbánása. És ennek az egyenlő elbánásnak nincs semmi más előfeltétele, mint a törvényes határidők betartása. Itt a házassági élet mélységes ethikai tartalma játszik nagy szerepet. Minden lehető feltételezéseken tul mindenik házasfél becsülheti a bomlásnak indult házasságot is annyira, hogy a bontást k'vö fél nem kívánja érvényesíteni a legsúlyosabb okot a végső pillanatig. Ezért helytálló a Pp, 667. §. II. bekezdésének a rendelkezése és ezért van erkölcsi tartalma a viszontvétkessé nyilvánítás iránti kérelemnek akkor is, ha a keresettől való elállás, vagy azzal való elutasítás esetén a bontást kérő felet oly tény miatt kéri vétkesnek kimondatni, amelyet keresettel már nem érvényesíthet, 19 A m. Mr. Kúria állandó gyakorlata szerint az ily tény, a fellebbezési eljárásban is érvényesíthető, mert itt nem i:j bontóokról (Pp. 677. §. III.), hanem a bontóokot megalapító tényről van szó. 20 A jogkövetkezmények a JEL T. 89., 90., 94., 95. §-aiban vannak szabályozva.