Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Az illetékesség kizárólagosságának kétes esetei a polgári peres eljárásban

70 vagy a házasság fennállásában bizva, érVényesiteiai nem is akart, de a végső pillanatban védelmiül felhozni szükségesnek látta. És itt van az erkölcsi indoka annak a felfogásnak is, hogy a viszontvétkességi kérelem — megfelelő tényállás alapján — meg a felülvizsgálati eljárásban is megengedtessék?1 Az illetékesség kizárólagosságának kétes esetei a polgári peres eljárásban. Ixta: Dr. Antalfy Mihály. I. A PP. rendszerében a következő illetékességi okcsoportokat találnak: 1. Általános illetékességi okok, mint az alperes lakóhelye ó ennek surrogátomai (PP. 19—25. §-ai); 2. Különös illetékességi okok és pedig: a) Vagylagosaik vagy versenyzők (PP. 26—32., 34—38-, 41., 43—45.. 50. §-ok). Itt külön felemlitésre szorul a hallgatólagos alávetésnek a PP. 50. §-a II. bekezdésében szabályozott esete. „Ha az alperes a biróság1 előtt jelen van (t. i. a perfelvételi tárgyaláson), vagy ha már oerbe bocsátkozott, a biróság illetékességének a hiányát csak ott veszi hivatalból figyelembe, ahol a törvény kizárólagos illetékességet állapit meg." Ha ilyen esetben a kifogás a PP. 180. §-a I. alapján sem érvónyesithető, a korábban hibán kívül nem órvényesitettség nyomban valószinüvé tétele, mint előfeltétel hiányában, beáll a hallgatólagos alávetés esete, mint szintén érvényes illetékességi ok. b) Kizárólagosak (PP. 30., 35., 39., 42., 43., 83., 566., 586., 639., 640.. 641., 645., 648.. 649., 683., 702., 717., 718., 725., 730., 735., 748. Ppé. 19.. 20.. 23., 26.. 28. és 29. §-ok). A PP-nak az illetékességi okok minőségi kategorizálásában ez a rendszere. Tehát ebbe kellene bele illeni az összes illetékességi okoknak, annál inkább, mert a rendszerezésnek fontos alkalmazásbeli következményei vannak. így: a) Az elsőbiróság mind a három csoportban hivatalból vizsgálja illetékességét a keresetlevél elintézésekor és nyilván való illel éktelenség esetében a keresetet már ekkor visszautasítja (PP. 50. 140., 141. §.). b) Kizárólagos illetékesség hiánya (2. b) pont) esetében visszautasítás az elintézés, akkor is, ha a biróság különben az általános illetékességi ok vagy versenyző illetékességi ok (L és 2. a) pont) alapján illetékes lenne. c) Az alperes a perfelvételi tárgyaláson perbe boesátkozása előtt pergátló kifogással érvényesítheti az illetékesség hiányát, bármelyik okra alapítja is a felperes az illetékességet, A későbni perszakban már csak a kizárólagos illetékesség hiányát érvénye21 Perjogilag ennek semmi akadálya nincs, mert a tényállás (uj tények és bizonyítékok nélkül is) a fellebbezési biróság Ítéletében kell, hogy legyen. Kifogások pedig mindenféle perben érvényesíthetők a felülvizsgálati eljárás rendén — az adott keretben. Nincs tehát az anyagi jog szempontjából sem elfogadható alapja annak, hogy a viszontvétkesség iránt; kérelem — az esetleges bontás esetére — a felülvizsgálati eljárásban kizárassék.