Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2. szám - Birtokvédelem a közkereseti társaságon belül

beim Mitbesitze pro imdiviso die faktiisebe Maoht, und der Herr­sohaiftswdlile ist nur auf einen Amteil am der faiktisohen Maoht geirichtet". (503. lap). Az osztrák jog- álláspontját, amely a miiénkiével atanydibain azonos, hogy meni ismeri a Miteigentum zur gésaimten Hand intéz­ményét, amint azt a régibb német jogban kifejlődött és csökévé­riyeiben a német polgári törvénykönyv némely családjogi intéz­ményében még él, tüzetesebben fejti ki a Krainz-Pfaff-Ehrenzweig­féle magánjogi rendszer: „Mitbesitz mehrerer an deimselben Ge­«cnstandé ist möglieh, jedoch naoh ö sterre i eh i seben Reehte nioht znr gesamten Haind, cl. h. so, dass die Besitzrechte nur von der Gesamtheit der Mitbasltzer lausgeübt werden könntein. Yielmohr isi stt'ls Teilung naoh Bruchteilen anzunehmen". (Lehrb. des őst. PrLvatrecihtes, 5. kiad. I. 2. köti. 171. §. I.) „Das deutsche Reoht kiennt neben dem sehlichten Mlteigentume eine Eigentumsgemein­sehaft zur gesiamiten Hand (ohmé Bruehtaile). Daivom ist Lm öster­neichischem Reehte nioht die Rede. Die in Betraoht konimenden Verháltnisse (eheliche Gütergemieinschaft, Gesellschaft. Erbenge­meinschaft) kömmen sieh sacbenneohtlieh nur als Allaineiigemtum (des Naehlasses, der Gesellschaft), oder als seb li elites Miteigentum (der Bbegatten, der Gesellschafter) danstellen. Das ergibt sich miit voller Siehierheit aus dem Grundbuchsrechte, das nur Alleineigen­fcum und Miteigentum naoh Bruchteilen, aber kein Mattel d ing kenut". (Ugyanott 193. §). Az iránt azonban, hogy a md kereskedelmi jogunk értelmében a közkereseti társak nem tulajdonostársak a szónak magánjogi éi lelméiben, kétség épen oly kevéssé lehet, mint amennyire kétség­telen, hogy a társaság vagyonjogának szabályozása ellenkező érte­lemben is elképzelhető és keresztülvihető volna. Ezt a következte­tési kell levonni a közkereseti társasági tagok egymás közti és harmadik személyekhez való jogviszonyának következetes szabá­lyozásából. A Kt. 69. §-a szabályozza azokat a feltételeket, amelyek mellett ia társaságba adott dolgok „ennek tulajdonába" átmennek és illetve át nem mennek. E szakasz 2. bekezdése vélelmet állapit meg arra. hogy ia társaság minden tagja által aláirt leltárban elő­forduló ingó és ingatlan javak, melyek előbb valamelyik társi a u tulajdonát képezték „a társaság tulajdonába bocsáttattak". A 76. értelmiében a társasági tagnak nem áll jogában a többiek beleegye­zése nélkül valakit a társaságba uj tagul felvenni. Ha az egyik tag valakit illetőségében egyoldalúan részeisit, vagy illetőségét valakire átruházza, ez a társaság ellen közvetlenül ml jogot sem nyer. A 86. §. értelmében a társasági tiag nincs feljogosítva a töb­biek beleegyezése nélkül betételét vagy vagyoinilletőségét csonki tani. A 96. §. szerint a társaság tartania alatt ennek adósai sem egészben, sem részben nem számithatják be ,a társaságnak azt, amit az egyes tagok ellen követelhetnek. Hasonlóképen nincs helye a beszámításnak az egyes tag magánkövetelései és adósának a tár saság elleni követelései .között, ha az utóbbi a társaság ellen intézi követelését, feltéve, hogy a társasági tag követelésié a társaságra ál nem ruháztatott. A 101. §. szerint a magánhitelező, aki a társa­sági tag magánvagyonára sikertelenül vezetett végrehajtás után adósának társasági vagyoniilletőségéire óhajt végrehajtást vezetni, osupán adósának a társaság feloszlása esetén jutandó illetményéi veheti végrehajtás alá és kielégítése végett előzetes felmondás után a. társaság feloszlását követel heti. A 106. §. szerint a kilépett vagy kizárt tag köteles a társasági vagyonból járó illetményének készpénzben kielégítését elfogadná és nem áll jogában a társasági követelések, áruk. vagy egyéb jövedelmekből aránylagos részt

Next

/
Thumbnails
Contents