Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2. szám - Birtokvédelem a közkereseti társaságon belül

43 Birtokvédelem a közkereseti társaságon belül/1 Irta: Dr. Lőw Lóránt, ügyvéd. A kór. Kúria P. IV. 3454/1926. szám alatt 1927 január 28-án kelt Ítéletével (Hiiteljog Tára VIII. kötet 9. szám 129. oldal) a közkereseti társasági tagtól az üzlethelyiiségbőil testi erő alkalmazásával a másiik tag- által történt kiűzetése miatt a birtokost megillető sommás visszahelyezési keresetet megtagadta, mert a tag az üzletvezetői teendőket nemi a saját, hanem a társaság neivében végzi, a társaság üzletében leivő dolgokat a társaság nevében és részére birtokolja, tehát nem ő maga. hanem a közkereseti társaság az ennek kereskedelmi üzletében levő dolgok birtokosa és igy a tag nem minősülvén birtokosinak, tagtársa ellen birtokvédelem sem illeti meg. Schuster Rudolf ur őméltósága kisérő megjegyzéseiben a határozatét aggályosnak mondja, mert szerinte a közkereseti társaság nem képzelhető el külön alanynak, jogi személynek, annak két tagja a társasági üzleti vagyonhoz tartozó dolgoknak közös birtokosa, közös birlalás esetén pedig mindegyik birtokostársat birtokvédelem illeti meg a másik birtokhálboritásával széniben; továbbá, mert ez a jogi álláspont az erőszakos jogtalan eljárást honorálja és az eltávoiíitottiak gazdasági exisztemoiáját veszélyezteti azzal, hogy csak petitorius keresetet ad neki. A birálat olyan méltán nagy tekintélyt élvező helyről származik ós a kórdós maga olyan érdekes és komplex, hogy indokoltnak látom arra a magyar jogászvilág figyelmét nyomatékosam felhívni. Engedtessék meg nekem, hogy a magam részéről tisztán tételes jogunk nézőszögéből szintén meg"világitlsiam a kérdést. Előre kell bocsátanom,, hogy a probléma egy más vonatkozásiban is felszinre került, t. i. abban a kérdésiben, hogy a közkereseti társaság tagját a másik tag s illetőleg maga a társaság ellen a Vht. 237. §-a szerinti zárlat joga megilleti-e. A kir. Kúriának ezzel a kérdéssel is ismételtem volt alkalma foglalkozni ós amint látom, gyakorlata ebben a kérdésben nem egyöntetű. A Perjogi Döntvénytár VIII. kötet 35. száma alatt közölt Pk. V. 5128/1922. számú határozata szerint a eégvagyomra vonatkozó zárlat elrendelésének helye van az egyik cógtag kérelmére, ha a másik cégtag magatartása folytán a veszélyt valószínűsítette. A Pk. 4916/1927. számú határozat pedig a zárlatot a közikereseti társaság tagjai közötti viszonyban elrendelhetőneik nem tartja, mert „a közkereseti társasági vagyonnak alanya nem a tagok, hanem maga a társaság mint jogi egység és a társasági vagyon alkotó irészeit tevő egyes dolgok és jogok nem a tagok közös tulajdona, mert jogilag a valódi ós kizárólagos tulajdonos maga a társaság". „Habár a társasági vagyon nemcsak pénzből, hanem más^ vagyontárgyakból is áll, a tagok vagyoni 11 elesége ós követelésd joga nem a társasági vagyont alkotó dolgok és jog"olk állagára, hanem csak a pénzbem kifejezett értékére vomatkozik". (Kt. 106., 108., 112., 118.). A birálat a közös birtoklás gondolatából indul ki. A közös birtoklás azonban a tulajdonközösség kifejezője. Banda, akire a birálat hivatkozik, szintén a eondomikiium pro indiviiso fogalmára építi fel a composesisio pro indiviso .elméletét: „Sowie beim oondominium pro indiviso das Reeht es ist, das getheilt ist, so ist es * L. e cikkre vonatkozó észrevételeket a jelen szám „Kisebb Közlemények" rovatában.