Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2. szám - A békeszerződésben foglalt likvidációk hatásköri jogszabályai. 2. [r.]

MAGYAR JOOI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hö kivételével. Szerkesztőség: Budapest, [., Naphegy-utca 21. Telefonszám: J. 390—83. Egyes szám ára a melléklapokkal 2.40 P. 6 szám ára az első félévre 12.— P. 2. szám. Budapest, 1928 február hó. IX. évfolyam. A békeszerződésben foglalt likvidációk hatásköri jogszabályai. Irta: Dr. Mészáros Lajos, kir. ítélőtáblai bíró. (Befejező közleiiiéiiy.) Minden kétségen felül áll tehát a fenti fejtegetések alapján, hogy lényegénél, céljánál és a Bsz. rendelkezéseiben irt feltétteleinél fogva a 232. cikk b) pontjában szabályozott likvidáció, szembeni az a) pontban emiitett felszámolással, más előfeltételeket igényel, tehát merőben más természetű következményeket is von maga után és más szabályok uralma alatt áll. Ennek a tényállásnak megállapítása után most már levonhatók azok a következtetések; amelyek a 232. cikk b) pontjában szabályozott felszámolásokból keletkezett felszólamlások, kárigények döntőbírósági elbirálásnak hatáskörénél jelentőséggel birnak. A 232. cikk rendelkezéseiben bizonyos rendszert feltételezve, abból kellene kiindulnunk, hogy az elvi tételt az a) e) pontok tartartalmazzák, mig az f), k) pontokban az előbbi pontok végrehajtási rendelkezéseit találjuk, aminthogy a 233. cikk is nem egyéb, mint a 232. cikk a) és f) pontjának magyarázati, kiegészítő szabálya. Tévedés volna azonban a rendszeres tárgyalás gondolatának feltevését alapul venni. Hiszen a 232. cikk a legkülönfélébb elvi és végrehajtási rendelkezéseket a lehető legnagyobb rendszertelenséggel kezeli. Neveztesen oj_ pontjában a háborús kivételes rendszabályok kérdésével foglalkozik, amidőn entente-vagyont súlyt a központi hatalmak intézkedése: b) és c) pontjában- a központi hatalmak állampolgárainak a szövetséges államok által a háborút követő időben kiadott intézkedések alapján történő felszámolásáról van szó; d) pontjában a kölcsönös háborús kivételes intézkedések esete látszik érintve, anélkül, hogy a tétel maga a 232. cikkben, bárhol i« meg volna határozva; az e) pont visszautal az c) pontra, mig az f), g), h) ós i) pontok nem egyebek, mint az a) pont egyes speciális alkalmazásai; végül a 233. cikk ismét az a) pontra utal vissza. Mindezek a pontok csupán az a) pont esetére tartalmaznak az e) pont felhívásával hatásköri szabályt, mig a függelék 2. §-ban megvonja a központi hatalmak állampolgáraitól a szövetségesek által vagyonukra foganitosiitott háborús kivételes rendszabályok esetében a felszólalási jogot, anélkül, hogy az a) pont analógiájára a háborús kivételes rendszabályok természete a szövetségesek viszonylatában egyáltalában szabályozást is nyerne a 232. cikkben. Ily körümények között a 232 cikk b) és c) pontjaiban szabályozott háború utáni felszámolásokra vonatkozó világos hatásköri szabályozás hiányában, kénytelenek vagyunk az analógiákból s 3