Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Az államfő felmentésadási jogköre

29 a királynak külön törvényes felhatalmazás nélkül épen ugy nincsen joga. mint ahogy a törvényhozás másik tényezőjének, az országgyűlésnek nincsen; nincsen pedig nemcsak a magánjogi, de a közjogi és büntetőjogi jogterületen sem. A hatóságok a közjogi irodalomban általános felfogás szerint még a legfelsőbb helyen vagy kézjeggyel ellátott folyamodványokat is érdemben csak a törvények alapján intézhetik el. Sőt a közjogi irodalmunkban általánosan elfogadott felfogás szerint a minisztérium még a saját rendeletében megállapított szabály alól sem tehet külön felhatalmazás nélkül egyes esetekre kivételt. Még csak arra kell utalnom, hogy a Diószeghy által a 294. lapon említett alkotmányvédelmi bizottságot már az 1926 : XXII. t.-c. 49. §-a megszüntette. Dr. Egyed István egyetemi nyilv. rk. tanár. A Nemzetközi Jogi Egyesület. (International Law Association) magyar csoportja mult évi november 19-én délután G órakor tartotta évnyitó ülését a Budapesti Ügyvédi Kamara helyiségében, szépszámú előkelő jogászközönség részvételével. Dr. Nagy Ferenc v. b. t. t. egyetemi tanár, a Nemzetközi Jogi Egyesület elnöke, megnyitotta az ülést és lendületes szavakkal hivta fel a magyar jogászság íigelymét a nemzetközi jogtudomány művelésének rendkívül nagy jelentőségére és arra kérte a magyar jogászokat, hogy munkásságukkal minél többen támogassák a Nemzetközi Jogi Egyesületet. Ezután arra való hivatkozással, hogy az intenzivebb tevékenység következtében a munka jelentékenyen megszaporodott, indítványozta, hogy az egyesület a főtitkár mellé titkárt válaszszon és megválasztásra ajánlotta d;-. Geöcze Bertalan ügyvédet, a Nemzetközi Jog Tára szerkesztőjét. Az ülés dr. Geöcze Bertalan ügyvédet egyhangúlag az egyesület titkárává választotta. Ezutáu került sor a napirend első pontjának megbeszélésére, vagyis az 1928. év augusztusában Varsóban tartandó konferencia előkészítésére. Dr. Baumgarten Nándor főtitkár előadásában letárgyalta az ülés a varsói konferencia tárgysorozatát, a rendelkezésre álló adatok alapján, elhatározta, hogy a megvitatás tárgyát képezendő kérdések előadására, illetve kidolgozására előadókat kér fel. A kisebbségi kérdés előadói tisztét annak legkiválóbb ismerője, Magyary Géza egyetemi tanár vállalta. Elhatározta ezután az ülés, hogy a varsói konferencia-előkészítése céljából a tavasszal még egy teljes ülést fog tartani az egyesület, melyen az akkor már részletesen ismertetendő programmpontokat meg fogják beszélni. Az évnyitó ülés második programpontját a m. kir. külügyminiszter átiratát a nemzetközi jog kodifikációja tárgyában dr. Baumgarten Nándor és dr. Geöcze Bertalan előadásában tárgyalták. A Nemzetközi Jogi Egyesület örömmel állapította meg, hogy ezen a téren elméletileg nagyon szép haladás észlelhető s kívánatosnak mondotta a mielőbbi gyakorlati megvalósítást. Az észrevételezés céljából kiadott fontosabb kérdések voltak: 1. Jogsegély a bűnvádi eljárásban; 2. bíróságok illetékesége külföldi államok peres és perenkívüli ügyeiben és 3. jogi személyek honossága. A két első programpont megbeszélése és a kifejlődött élénk eszmecsere a rendelkezésre álló időt teljesen kitöltötte és erre való tekintettel dr. Geöcze Bertalan előadását a legközelebbi ülésre halasztották. A Nemzetközi Jogi Egyesület (International Law Association) magyar csoportja 1927 december 10-én, szombaton d. u. 6 órakor a budapesti Ügyvédi Kamara helyiségében ülést tartott, melynek tárgya volt dr. Fabinyi Tihamér ügyvéd, egyetemi magántanár előadása: „Nemzetközi vonatkozások a kereskedelmi választott bíráskodásnál" cimmel, továbbá dr. Geöcze Bertalan ügyvéd előadása „A Hágai Nemzetközi Jogi Akadémiáról". Dr. Fabinyi Tihamér vázolta a választott bíráskodás nagy jelentőségét és hatalmas térfoglalását, mely különösen a háború utáni időben