Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 1. szám - Az államfő felmentésadási jogköre
30 vett erős lendületet, mintegy versenyre kelve a rendes bíróságok működésével, sőt azt némileg háttérbe is szoritva. Ismertette az előadó a civilizált országokban a választott biráskodás intézményének helyzetét és részletesen foglalkozott a választott birósági szerződésekkel s az Ítéletek végrehajthatóságának rendkívül nehéz és egyelőre még egységesen meg nem oldott problémájával. Az előadás után az elnöklő Fodor Ármin m. kir. kúriai tanácselnök, az egyesület alelnöke melegen ajánlotta az előadók alapos és érdekes ismertetését és felvetette azt az eszmét, hogy a választott bíráskodás nemzetközi jogi vonatkozásairól vitaestéket kellene rendezni. Ezután dr. Geöcze Bertalan tartotta meg előadását a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémiáról. Vázolta bevezetésként a nemzetközi jog tudományának hatalmas fellendülését a XIX. század végén és a XX. század elején, sajnálattal állapította azonban meg, hogy bármily szépen fejlődött aa elmélet, mégsem volt annak gyakorlati eredménye s a továbbfejlődést meggátolta a háború. Vázolta az Institut de Droit International és aa International Law Association 1873-ban történt alapitását, valamint a két hágai békeértekezlet működését. Azután kifejtette, hogy a háború befejeztével újból hatalmas lendületet vett a nemzetközi jogtudomány fejlődése, azonban egyelőre most i9 hiányoznak a gyakorlati eredmények s mint a Magyar-Román birtokperekben látjuk, a politika uralja a jogbirodalmat. Ezen sajnálatos jelenség okait kutatva, előadó azon következtetéséről, hogy a nemzetközi jogtudomány alapelvei nem hatoltak még be eléggé a köztudatba, sem az államok, sem az egyének nincsenek eléggé áthatva a nemzetközi igazságszolgáltatás rendkívül nagy jelentőségétől. Terjeszteni, népszerűsíteni kell tehát a nemzetközi jogtudományt. Ebből a szempontból rendkívül nagy jelentőséggel bir a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia. Ezután ismertette előadó az Akadémia alapitását, a Carnegie-békealap létesítését, az Akadémia alapszbályait, az előadásokat, az Akadémia Volt Hallgatói Egyesületének működését s örömmel állapította meg, hogy a magyar jogászok szép számmal keresik fel az Akadémiát s a volt magyar hallgatók megalapították a volt hallgatók egyesületének magyarországi csoportját, mely elnökévé Gajzágó László dr. rendkívüli követet, alelnökévé dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanárt, főtitkárává pedig előadót választotta. Ezután ismertette a hallgatókra vonatkozó statisztikai adatokat, melyek köziil legérdekesebb az elmúlt évben a hollandi hallgatók száma 189, német 50, lengyel 19, magyar 13 volt. Magyarország tehát a negyedik helyet foglalta el, Franciaország, Anglia, Amerikai Egyesült Államok, Olaszország stb. előtt. Az előadónak az elnöklő Fodor Ármin kúriai tanácselnök mondott köszönetet és felhívta a magyar jogászokat arra, hogy minél többen látogassák a Hágai Akadémiát. IRODALOM. Dr. Kovács Morcéi: Polgári Perrendtartás Magyarázata II. kiadásának negyedik füzete megjelent. Midőn ezt örömmel registrálom, felhívom az érdeklődőknek figyelmét különösen a következőkre: Ez a negyedik füzet magában foglalja a magyarázatát Pp. 139—237. §-aira vonatkozó anyagnak, amelynek tanúsága szerint különösen a 147., 186., 187., 188., 189. és 234. §§. nagy mértékben kibővültek. Teljesen átdolgozott részletek:
