Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 7. szám - A csődreform kérdéséhez
265 Kinevezések, nyugalombavonulások. Közéletünk irányadó tolmácsai a legnagyobb tisztelet és az elismerés hangján köszöntötték a budapesti tudományegyetem nyugalombavonuló tanárait. Megilletődött lélekkel veszünk részt azokban az érzésekben s mint illusztris munkatársainknak, tolmácsoljuk üdvözlésünket Grosschmid Béninek, Concha Győzőnek, Nagy Ferencnek, kivánva azt, hogy az aktiv pedagógiától visszavonultan, áldásos életük legyen a tudomány ujabb, hatalmas alkotásainak éltető forrása! örömmel, büszkeséggel köszöntjük az uj budapesti professzorokat, Kolozsváry Bálintot és Rum Ödönt, nemkülönben nyilvános rendes-tanári székében Egyed Istvánt, akiket akkor koszorúzunk a legnagyobb értékjelzéssel, ha nevük felemlitésén felül minden további ismertetéstől tartózkodunk. Ugyancsak elismerő örömmel adunk hirt két kiváló munkatársunknak, Ruber Józsefnek és Sárffy Andornak kir. Ítélőtáblai biróvá történt kinevezéséről. Ruber József jogbölcsészeti irodalmunknak egyik legkiválóbb képviselője, Sárffy Andor egyik legképzettebb polgári perjogászunk, az igazságügyminisztérium polgári perjogi törvényelőkészítő osztályának egyik legerősebb oszlopa. Isten áldása kisérje őket további értékes működésükben. A Magyar Biztosítási Évkönyv 20. évfolyama ez év augusztus 15-én újból megjelenik és tartalmazni fogja a magyar biztosításügy történetét visszamenőleg a 19. évfolyam óta történt eseményekről. Azonkívül a Magyarországon működő összes biztosító intézetek történeti, üzleti és személyi adatait. Az Évkönyv ismerteti a biztosító intézetek üzleti eredményeit, mérlegeit és vagyonkimutatásait; azonkívül a Felügyeleti Hatóság összes rendeleteit, a jogi és törvénykezési rovatban pedig az utolsó évek bírói joggyakorlatait. IRODALOM. A magánjogi birói gyakorlat 1901—1927. címen és A magyar felsőbíróságok elvi döntéseinek gyűjteménye alcímen egy terjedelmes könyvet adott ki a Grill Károly könyvkiadó vállalati. A. gyűjteményt dr. Szladits Károly egyetemi tanár vezetésével a budapesti kin magyar Pázmány Péter tudományegyetem magánjogi szemináriuma állította össze, igazi szerkesztője pedig a szeminárium nevezett igazgatójának tájékoztatóin, értelmében dr. Fürst László, a jogi szakirodalom szorgalmas művelője volt. Az összeállítás forrásául a kir. Kúria elvi határozatainak hivatalos gyűjteménye: a Polgári Jogi Határozatok Tárán kivül a Jogtudományi Közlöny-nyel kapcsolatos Döntvénytár 3-ik ós 4-ik folyama, illetve a Magánjogi Döntvénytár és a Grill-féle Uj Döntvénytár szolgált. Eszerint a birói magánjogi gyakorlat egyéb hasontermészetü ás legalább is egyenértékű, sőt mélyebb és gazdagabb forrása — ha ugyan az u. n. döntvénytárakat és a folyóiratok jogeset-gyűjteményeit forrásoknak lehet tekinteni? — nem lett kihasználva, illetve rendszeresen felhasználva. Minthogy pedig ezekben a mellőzött egyéb forrásokban a magánjogi birói gyakorlatnak igen jelentékeny ós pedig olyan része is van közzétéve, amely az összeállítók által felhasznált forrásokban nem fordul elő, a könyv cime nem egészen helyesen lett megválasztva és pedig annál kevésbbé, mert a hiteljogi gyakorlatban, valamint a hatásköri bíróságnak és a közigazgatási bíróságnak, tehát szintén felsőbíróságok gyakorlatában igen jelentékeny „a magánjogi birói gyakorlat", amely a köztörvényi gyakorlatnak jelentős részét teszi ki és azt kiegészíti. Helyesebb is lett volna a könyvet az összeállítók által forrásul használt u. n. döntvénytárak „Tárgymutatója"-ul bemutatni. Ez