Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A magyar kir. Szabadalmi Felsőbiróság elnökének távozásához

246 Dr. Sehuster Eudolf 1914. évben jött át a m. kir. Kúriától a m. kir. Szabadalmi Biróság (akkor még „Hivatal") élére. Rövid egy év után a m. kir. Szabadalmi Tanács elnöke lett és ebben az állásában mindjárt nagy és uj szabadalmi jogi reformokba fogott. Br. Harkányi János akkori kereskedelemügyi miniszter dr Schustert bizta meg a szabadalom-, védjegy és mintaoltalom törvénytervezetének elkészitésével. Ez a tervezet a háború kellős közepén el is készült, a szakirodalom és érdekelt körök birálat tárgyává is tették. Sajnos azonban az akkori viszonyok annak, hogy a nagy gonddal készitett javaslatból törvény alkottassék, nem kedveztek. Dr. Sehuster Rudolf éveken keresztül tartott, SZÍVÓS küzdelmének — amelyben néh. dr. Nitsche Győző, szeretett elnökünk hűséges munkatársa volt — eredménye volt az 1920. évi XXXV. t.-c. Ez a törvény több tekintetben határkövet jelent a szabadalmi biróság életében! Ez szüntette meg azt a semmivel meg nem indokolható diszparitást, amelyet az 1895. évi XXXVII. t.-c. a műszaki képesítésű birákra megállapított. E törvény szerint ugyanis az elnöki és alelnöki állás egyedül jogász képzettségű biróval volt betölthető, ugy hogy a műszaki képzettségű birák a legkiváló!>; képességek mellett sem tudtak az akkori VI. fiz. osztálynál előbbre menni. Ezt az érthetetlenül súlyos és hátrányos rendelkezést két és fél évtizedes küzdelem után tudta csak megszüntetni az 1920. évi XXXV. t.-c. De ez a törvény még egy nagyon fontos ujitást hozott. Átszervezte a szabadalmi hivatalt bírósággá és a biróság függetlenségét garantáló alkotmányos biztosítékokat (elmozdithatatlanság, áhelyezhetetlenség stb., valamint a birói külön statusnak megfelelő javadalmazást) a szab. birákra is kiterjesztette. Ez a törvény az ő ércszobra a m. kir. Szabadalmi Biróság történetében! Ez a lex Sehuster — amint mi azt pro foro interno nevezzük — a mai, valamint a bennünket követő birói nemzedéket időtlen-időkig fogja emlékeztetni alkotójának nagy horderejű felismerésére, hogy a szabadalmi hatóság, mint jogszolgáltató fórum, csakis mint független biróság töltheti be a maga hivatását. Szerencsére vannak az életben az Írottak mellett íratlan törvények is! És ez utóbbinak egyik szakasza azt mondja nekünk, hogy dr. Sehuster Rudolf nem hagyja, nem hagyhatja el sem a jogterületet magát, amelyhez annyi siker, elismerés és szeretet fűzi, sem magát a Szabadalmi Bíróságot, melynek, mint intézménynek is olyan hatalmas szolgálatot tett. Engedje meg dr. Sehuster Rudolf, hogy a m. kir. Szab. Biróság birói kara ez egy esetben a tételes törvény nyújtotta kötelező jogalapot mellőzhesse és a 14 éven keresztül tartott személyes érintkezés szülte, mélységes tisztelet és szeretet íratlan erkölcsi alapján állva, — elmenetelét ne tekintse bucsuzásnak! A birói kar mélységesen fájlalja ezt a távozást is! De attól, aki egy darabját jelenti a m. kir. Szabadalmi Biróság életének — és aki a birói kar lelkivilágának hálával és szeretettel övezett alakja; — tőle, aki ennyire velünk és közöttünk él továbbra is, — nem búcsúzhatunk el!