Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Szovjetoroszország magánjogi intézményei

18 meg az épitési jb« és ezzel az épület tulajdona. Tulajdonkép az építési jog birtoklásán van a í'ősuily. Ez kitűnik abból is, hogy ez az épitési jog- értékre való tekintet nélkül átörükithető, holott a forradalom előtt épült magántulajdom'ban maradt városi házak csupán 10.000 arany rubel érték erejéig örökíthetek át. A telek haszi álatáért az építésre jogosult telekbért fizet. A szerződési idő leteltével az épület jó karban a községnek átadandó, amely annak átadásakori értékét az építkező rtszére megfizetni tartozik. A szoyjetkormány természetesen ennél az intézménynél sem mulaszthatja el, hogy törvényes formát biztositsom az erőszaknak és önkénynek. A Ptkv. 80. §-a ugyanis kimondja, hogy ha az épittető az épitési szerződést megsérti: a község az épitési jogot^ bármikor elárvereltetheti. illetve a maga részére lefoglalhatja. Már most az épittető szerződési kötelezettségeihez tartozik az is, hogy az építkezési jogra, illetve épületre kivetett összes állami és községi adót, valamint egyéb közterhet pontosam megfizesse. Ha tehát az állam szabadulni akar az épittetőtől. nem kell egyebet tennie, minthogy oly súlyos adókkal terheli meg, amelyeket az épittető megfizetni képtelen. A magántulajdon köre azonban ezekkel a felsorolt esetekkel nincs kimerítve. A Ptkv. ugyanis megkülönböztet u. n. engedélyhez kötött megántulajdont is. Ez annyit jelent, hogy a kormánynak joga van magántulajdont engedélyezni bizonyos személyek vagy egyesületek javára oly dolgokon is, amelyek a törvény értelmében magántulajdon tárgyai nem lehetnek. így nevezetesen engedélyezhető magántulajdon oly vállalatokra, amelyek 20-nál nagyobb számú munkással dolgoznak, vagy az államot, vagy községet érdeklő oly dolgok előállítására vonatkoznak, amelyek a mag-é'mforgalombóil ki vannak zárva. Ily engedélyek, koncessiók természetesen főként tőkegazdag külföldi vállalkozóknak adatnak, de nincsenek attól elzárva belföldi vállalkozók sem. A harmadik vállfája a tulajdonnak az egyesületi vagy társulati tulajdon. Természetesen csak azok az egyesületek jöhetnek figyelembe, amelyek jogi személyeknek tekinthetők. Ilyenek pl. a közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytársaság, szövetkezet stb. A törvény értelmében megalakult egyesületek épp ugy bírhatnak magántulajdonnal, mint az egyének. Sőt helyzetük annyival kedvezőbb, hogy vállalataik tetszés szerinti számú munkással dolgozhatnak. A tulajdonjog intézményének ismertetésénél kell megemlékeznem, mégy, a közelmúltban nálunk sem egészen ismeretlen, intézményről, ezek: a naci analizálás, kommunalizálás, requirálás, és elkobzás, vagy koníiskálás. Mig a nationalizálás és kommunar lizálás nem egyes vagyontárgyak, vagy egyes személyek, hanem a vagyontárgyak egész csoportozata ellen irányult és sokszor a birtoklásban nem is okozott változást, addig a requiréllás és elkobzás mindig bizonyos személyek és bizonyos vagyomtárgyak ellen irányul és minidig birtokelvomással jfr. A kettő közt az a különbség-, hogy amiig a requirálás kártalanitással jár, addig- az elkobzás kártál a nitás fizetése nélkül történik. A forradalom kezdetén ez eljárásoknál a legvadabb önkény tombolt, az idők folyamán azonban a szelídülő kormányzat ezeket az intézményeket is szabályozta és igyekezett nekik lehetőleg szorosan körülirt kivételes jelleget adni. Megjegyzendő, hogy azon esetek köz*\ amelyek az egész vagyon elkobzásával járnak, kiváló helyet foglal el az ellenforradalmi ténykedés és az országból való távozás (emigiratió). Minthogy a tulajdonjogot a Ptkv. 1. §-ámak rendelkezése értelmében csupán a szociálgazdasági szempontok figyelembevételével