Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal. Irta Angyal Pál

240 jogos önvédelemmel, másodsorban birtokkeresettel, sőt szolgalmi jog elismerése iránti keresettel (actio confessoria) avagy negatoria in rem actioval is élhet. Akit kivettek a szolgalmából, egy éven belül sommás visszahelyezést is kérhet-" Hogy miért irja erről a passzusról Ignotus, hogy a negatoriát a confessoriától nem helyesen különböztetem meg, erre adós maradt a válasszal. Osztott tulajdonjoggal nem vagyok tisztában, felhozza a 141. old. 5. bekezdését, melyben a régi taksás ház intézménye van példaképen felemlítve. A nehézményezett rész kihagyások nélkül így hangzik: „Osztott tulajdon alatt értjük azt, midőn a tulajdon tárgyának egy része másé és a másik része is mást illet tulajdonjogilag. Ilyen osztott tulajdon volt a taksás ház intézménye, amelyben a föld tulajdonjoga valakit megilletett, de viszont a reá épített ház másé volt." Ignotus szerint hiba, hogy az alkalmi egyesülést magánjogi társaságnak „tekinthetjük". A K. T. 63. $-a a társaságot kiveszi a kereskedelmi társaságok köréből, igy bátran lehet azt magánjogi társaságnak tekinteni. Különben a könyv szövege is csak annyit mond „tekinthetjük". Nem imperative nyilvánítja véleményét, esak megengedőleg. 3G9. old. 3. bek. Az inkriminált rész teljes szövege: „A hátirat nincs megszabott formához kötve, minden átruházási nyilatkozat forgatmány. A forgatmány lehet üres hátirat is- . ." Ugyanezt mondja ki dr. Lallosevits János és dr. Lányi Márton „A Magyar Magánjog Kézikönyve" 1913-as kiadásának 441. old. 2. bekezdésében. Baj van a perrendtartással, mert a kereset beadását és a hozzá fűződő hatásokat összekeverem a perindítással. Ignotus kifogásolja, hogy azt állítom, hogy a per egyezséggel is befejeződhet, mert szerinte csak három évi szüneteléssel fejeződhetik be a per. Csakhogy nem perjogi könyvet irtam, hanem magánjogit és a perjogi szakkifejezéseket nem kívántam a magánjogban megvilágítani, hanem ugy beszélek a perről, mint arról a mindennapi életben szokás. „Ha eleget tesznek az ítéletnek, megszűnik a per." Bizony megszűnik, azzal ugyan többé senki törődni nem fog, de Ignotus szerint ezzel három évig várni kellene. Ignotus szerint nagyobb jelentőségű fogyatkozások: 1. Az impotentia a házasság előtt tévedés esete, ha pedig a házasságkötés után állott elő a 80. §. a) pont szerinti bontó ok. Erre azt mondja Ignotus: „Eszerint minden öreg férj ki van téve annak, hogy felesége sikerrel indit ellene bontó keresetet, egyszerűen az impotentia alapján." Sajnos nem tudom megnyugtatni Ignotust az ellenkezőjéről. 2. A házassági törvény 40. §. szórói-szóra benne van a könyvben (65. o 4> bek.). 3. Kifogásolja, hogy csak az abszolút jogosítványokról van szó, tehát a relativekre itt ki sem kell térni. 4. Ignotusnak jogi újdonság az, hogy az elévülési idő 32 év, kivételes elévülési idő jogi személyekkel szemben 40 év. Ugyanezt mondja ki Kolozsváry Bálint „Magánjog", Stúdium kiadás, 1922." 33. oldalon, 126. bekezdésben. De Kolozsváry elévülési ideje sem önálló kreáció, mert ugyanígy állapítják meg a többi magánjogi könyvek is. Az elévülés megszakadása és félbeszakadása egyöntetűen van tárgyalva a többi magánjogi könyvekkel6. Az 51. oldalon kifogásolt mondat: „A házasság ... a teljes életre szóló közösség, vagyonközösséget is jelent." Ignotus nem mondja meg, hogy mi ebben a rossz. 7. Teljes rosszhiszemű beállítás, hogy egyes mondatokból kiszakított szavakból azt akarja kihámozni, hogy a fizikai és jogi személy fogalmát a könyv összezavarja. Ezen állítása valótlan. 8. A kifogásolt közszerzemény definitioja egyező Groschmidt megállapításává]. A könyv külön kiemeli, hogy akkor is létesül közszerzemény, ha a házasfelek külön élnek, de a különélés nem a házasság felbontásáru