Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal. Irta Angyal Pál

241 irányul. Ha a férj Amerikában él és ott dolgozik, a feleség pedig itthon van, a férjkereset mégis közszerzemény. 9. Praesumtio Mutiana-t Ignotus kifogásolja, pedig olyan vélelem a magánjogban is fennáll (nemcsak a római jogban), hogy a házasság tartama alatt a főszerzőnek a férj tekintetik. 10. Az 59. oldalt Ignotus nem olvasta egészen át. A kiszakitott részmondat nem fedi a könyv tartalmát. Különvagyon és hozomány elválasztása a fennálló felfogáshoz igazodik. 11. Kifogásolja, hogy a telekkönyvet a dologi jogban tárgyalja a könyv. Dr. Szladits Károly: „A Magyar Magánjog Vázlata 1917." 66. oldalon 14. <§.: Ingatlan dologi jogok szerzése általában. A telekkönyv. „Ugyanitt tárgyalja az összes magánjogi könyv. 13. Ignotus szerint az Omega óra nem egyedi dolog. A Schaffhauseni. a Chronograph és a többi fajtához viszonyitva nem is lehet más, mint egyedi dolog s a könyv is igy értelmezi. Kifogásolt definitio: Osztható dolog alatt értjük azokat, amelyeknek feldarabolása az állag sérelme nélkül lehetséges. Kár, hogy nem írt helyette jobb definitiot, mert akkor rá lehetne jönni a különbségreKifogásolt mondat: „Az alkotórész a dologtól el nem választható anélkül, hogy az illető dolog vagy az elválasztott része el nem pusztulna." Ehhez bő magyarázatot füz a könyv, de Ignotus találóan jegyzi meg: „Eszerint, ha a télikabátom gombja leszakad, ez vagy a kabátnak vagy a gombnak pusztulását jelenti." Ezen elmés megjegyzéshez nem is tudok kommentárt fűzni. A tartozék kifogásolt definitoja: „Tartozék alatt értjük azt a dolgot, mely a fődolog rendeltetését előmozdítja." Ugyanígy határozza meg Kolozsváry, Katona és a többi magánjogok. Ugyanígy kifogásolja a testetlen dolog fogalmát, melyet a könyv szintén a többi magánjoggal egyértelműen tárgyal. Ignotusnak zavaros a következő: „A birtok (possessio) alatt tényleges állapotot értünk a dolog felett, amely szerint a dolog valakinél van anélkül, hogy az illető szükségképen a birtok tulajdonosa volna." Ugyancsak zavaros Ignotusnak: „Birlalás alatt értjük azt, midőn valaki valamely dolog felett a tényleges hatalmat gyakorolja, de semmi egyebet." Sajnos, mindkét definitio átvett, ugyanígy ismertetik: Kolozsváry, Zachár, Szladits és á többiek is. A 135—136. oldalon a birtokfejezet zavaros Ignotus szerint. Ugyanígy aposztrofálja a szolgáltatás fajait és a késedelem fejezeteit. De nem mondja meg, hogy miért zavaros. El kell árulnom a kritikusnak, hogy a „Zavaros" fejezetekből semmi sem önálló, ugyanúgy van az összes magán jogi könyvekben. Ignotus szerint helytelen: „Eredeti tulajdonszerzésről akkor beszélünk, ha a tulajdonjog a tulajdonszerző által elsőizben létesül, azelőtt még tulajdonról szó sem lehetett." Általános magánjogi szabály. A 16. példát kifogásolja: „Ha saját magjainkkal másnak telkét bevetjük • . ." Szőrszálhasogatás. Ignotus szerint helytelen: „Feliilépitményről beszélünk akkor, ha idegen telken épületet emelünk a saját anyagunkból." Ugyanígy mondja a többi magánjog is. 17. Ignotus szerint fogalmi zűrzavar: „Közösség alatt pedig azt a kötelmet értjük, melynél fogva valamely dologi jog, örökség, vagy birtok, több személyt közösen illet." Eltudok képzelni olyan jogászokat, akik ezt a mondatot megértik. 18. Ignotus szerint elemi tévedés: „A tulajdonosra nézve megszűnik a tulajdon, ha a tulajdonjogot más megszerzi, ha tőle adásvétellel megveszi." Sajnos, nem mond többet a kritika s igy afelett kell meditálnom, hogy mennyiben van tulajdonjogom az olyan tárgyon, amelyet már eladtam?