Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - Érdekmulás

226 Az elmondottak oly esetekről szólnak, amelyekben a hite; lező a maga érdekmúlásaira hivatkozott a teljesíteni kivánó vagy legalább a teljesitésre jogosultnak látszó adóssal szemben avégből, hogy elhárítsa a teljesifést s ahelyett kártérítést követeljen, vagy hogy legalább a maga teljesítési kötelezettségétől szabaduljon. A másik fél érdekvesztésére a szerződő fél nem hivatkozhatok, nem nevezetesen a maga teljesítési kötelezettségének elhárítása végett az- adós arra, hogy a hitelezőnek már nem érdeke a teljesítés. A hitelezőt rendszerint az érdek hajtja ugyan, hogy követelését az adóssal szemben érvényesítse, de az érdek nem feltétele a követelésnek és minden esetre egyedül a hitelező a birája annak, vájjon érdeke-e még a követelés. Mégis az adós is felvetheti a hitelező érdekének a kérdését a joggal visszaélés: chicane esetében, amidőn azzal vádolja a hitelezőt, hogy a követelést minden egyéb cél és érdek nélkül csak azért érvényesíti, hogy az adóst károsítsa. Különösen előfordulhat ez olyan kötelezettségeknél, amelyeknek tartalma a cselekvési szabadságnak valamely korlátozása. A chicane kifogásának megalapozásához nem elegendő ugyan az érdek hiánya, mert döntő a nyilvánvaló kárositási szándék (v. ö. Biz. Szöv. 1463. §. és uj Jav. 1711. §.), de az érdek hiánya nélkül ez szóba sem jöhet, mert amíg érdeke van a hitelezőnek, jogainak érvényesítése nem lehet jogsértő. Qui iure suo utitur. neminem laedit. A hitelező érdeke figyelembe jő továbbá akkor, amidőn teljesítés helyett kártérítést követel, mert kárt csak az követelhet, akinek kára van, a kár pedig sértett érdek. A hitelező pótlást kíván azért, mert a teljesítés tárgyát nem kapta meg. Ha teljesítés esetén sem jutott volna ha nem is épen vagyoni értékház, nincs sértett érdek. A teljesíteni kivánó adóssal szemben a hitelező sem hivatkozhatok arra. hogy a teljesítés az adósnak már nem érdekeA maga érdekének a védelme az adós dolga s ebben a teljesítésben chicane sem rejtőzhetik. Oly szerződéseknél, amelyek részletekben, fokozatos egymásutánban teljesitendők, az adós késedelme következtében az egyik részletnél bekövetkezett érdekmúlás csak az esetben jogosítja fel a hitelezőt arra, hogy a hátralévő részletek teljesítését is visszautasíthassa, ha a késedelem valamennyi még nem teljesített részletnek az érdekmúlását okozta. De a hitelező kiterjesztheti az elállást a már leszállított résztetekre is, ha megtartásuk a szállítás folytatása nélkül nem érdeke (v. ö. K. T. 358. §. Biz. Szöv. 930. §. és uj Jav. 1161. §.). Ugyanígy az egész teljesítés elmaradásáért követelhet kártérítést a hitelező, ha az adós felelősségének a körébe eső lehetetlenülés csupán részleges ugyan,, de a részben teljesítés a hitelezőnek nem érdeke. (V. ö. Biz. Szöv. 918. és ui Jav. 1147. §.) Ez Grosschmid kifejezésével „a szolgáltatás érdekbeli oszthatatlansága" (Fejezetek. II. 218.), amely lehető akkor is, amidőn a teljesítés különben osztható volna, így a később szállítandó részletekre vonatkozóan az érdekmúlás megállapítható már abban az esetben, ha a hitelező a mulasztás miatt jogos bizalmatlansággal viseltetik az adós ellen, hogy nem teljesiti kellően a hátra lévő részleteket.