Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A felülvizsgálattal élő fél csatlakozási joga

212 Amint a per folyamán a kereseti kérelem felemelését, ugyanúgy a per jogerős befejezése után megengedettnek tekinti a gyakorlat a követelés nem peresített részének uj keresettel való érvényesítését.8 És a gyakorlatnak ezeket az állásfoglalásait az elmélet is approbálta. Ebből tehát az következik, -hogy — szemben az előbb vázolt felfogással — elmélet és gyakorlat általában megengedettnek tekinti azt, hogy a részben érvényesített jognak nem érvényesített része utóbb külön érvényesittessék, ha csak azt a törvény kivételes rendelkezése vagy a jogviszony természete (pl. elszámolásnál) ki nem zárja. Az ellenkező álláspontot az okszerűséggel, a jogi gondolkozás megszokott irányvonalaival is nehezen lehet összeegyeztetni. Rendszerint a jogérvényesítésnek bizonyos időn át való elmaradásához fűződik jogenyésztető hatás pl. elévülésnél, záros határidőknél; ez az oka tehát annak is, hogy a felülvizsgálati kérelmet a csatlakozás esetén kivül a felülvizsgálati határidőnek, olyan esetben pedig, ha az ellenfél is élt felülvizsgálattal és ezért csatlakozásnak helye van, a válaszirat beadására rendelt időnek elteltével nem lehet kiterjeszteni. Ebben annak, hogy az ítélet egy részét a fél törvényes időben felülvizsgálati kérelemmel megtámadta, semmi szerepe sincsen; a meg nem támadott részt egyszerűen a határidő elmúlása miatt nem támadhatja meg többé, ugyanúgy, amint nem támadhatná meg akkor sem, ha a törvényes időben jogorvoslattal egyáltalában nem élt volna. De ugyan minő jogpolitikai célnak, miféle mélyebb jogi elgondolásnak felel meg az a felfogás, amely a felet az Ítéletnek egy részét illetően a megtámadás jogától, amely őt egyébként megilletné, már ezeknek a határidőknek eltelte előtt megfosztja pusztán azért, mert az Ítéletnek más részét már korábban, a törvényes határidő végső szakát meg nem várva támadta meg! A jogérvényesítésnek ilyen jogenyésztető hatását csak két esetben lehet az általános jogelvekkel összhangba hozni: ha a jogot érvényesítő félnek választása volt több jog között és ő az egyik jognak érvényesítésével gyakorolva a választást, ezzel a többi jogot maga elejtette, vagy pedig, ha azt a magatartását, hogy jogát nem érvényesítette egész terjedelmében, a jog nem érvényesített részéről való lemondásnak lehet minősíteni. Az első esetről nem lehet szó, mert ehhez fogalmilag a felet vagylagosan megillető jogok kellenek, amelyek közül ő csak egyiket, vagy másikat, de nem valamennyit együttesen érvényesítheti, már pedig a peresfelet nem vagylagos jog illeti meg arra, hogy a fellebbezési bíróság az ítéletének vagy egyik vagy másik részét támadhassa meg, hanem joga van — esetleg a Pp. 523. §-ából folyó korlátozással — az Ítéletet teljes egészében is megtámadni; ezzel szembeállitva tehát az a joga, hogy az ítéletnek csak egy részét támadja meg, olyan kisebb jog, amely a nagyobb jogban bennfoglaltatik. Ennek a kisebb jognak az érvényesitósével a fél azt a perorvoslati jogát, amely őt eredetileg az egész ítélet ellen illette meg, csak a ne bis in idem tilalma által vont keretben merítette ki; vagyis az Ítéletnek azt a részét, amelyet már megtámadott, újból nem támadhatja meg, de a többi résznek megtámadásában az őt nem akadályozhatja meg. Ezért hangsúlyozza igen helyesen a fentebb emiitett P. V. 7762/1926. számú ítélet azt, hogy a csatlakozás — mint tárgytalan — azért nem vehető figyelembe, mert a felülvizsgálati kérelemmel az ítélet már teljes egészében megtámadtatott. 8 L. pl. a 373. sz. elvi határozatot.