Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - Visszaható erő és utólagos szigorított dologházba utalás

213 Amiként ezek szerint nem lehet a félnek azt a magatartásai, hogy az Ítéletnek egy részét támadja meg felülvizsgálati kérelemmel, ót vagylagosan megillető perorvoslati jogok között való választásnak minősíteni, azonképpen nem lehet abba az itélet más részének megtámadásáról való lemondást sem belemagyarázni. A fellebbvitelről való lemondás hatályát előbb a Pp. 410. §-ának 3. bekezdése, most pedig a Ppn. 13. §-a az ott meghatározott alakszerűséghez köti; ebből következik, hogy más alakban tett nyilatkozattaJ nem lehet, arról érvényesen lemondani, annál kevésbbé lehet hallgatólag. Ez áll — eltérő rendelkezés hiányában — a fellebbvitelről való részleges lemondásra is. De ettől el is tekintve, a Pp. 493. §-a kimondja, hogy a csatlakozást a fellebbezésről történt lemondás sem gátolja és ez a rendelkezés a Pp. 547. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is megfelelően alkalmazandó, minthogy a felülvizsgálatot szabályozó fejezet rendelkezéseiből más nem következik. Hogyan lehetne tehát annak a pusztán negatív magatartásnak, hogy a. fél az ő felülvizsgálati kérelmében a fellebbezési bíróság ítéletének valamely részét nem támadta meg, a csatlakozás tekintetében olyan jogszüntető hatást tulajdonítani, amilyennel még a fellebbvitelről való kifejezett s a törvényszabta alakszerűségek megtartásával tett nyilatkozat sem jár I Ezzel a kérdés, ugy vélem, már el is dőlt. Minthogy sem a törvény — helyes értelme szerint — nem tartalmaz a tárgyalt kérdésben korlátozó rendelkezést, sem az általános jogelvekből ilyen korlátozás nem következik: a leae non distinauente nec nostrum est distinauere elvénél fogva arra az eredményre kell jutni, hogy az a fél, aki a fellebbezési birósáa ítéletének valamely része ellen a törvényes határidőn belül felülvizsgálati kérelemmel élt, nem veszti el ennek következtében azt a joaát, hoau az itélet más részének meatámadása véaett ellenfelének felülvizsaálati kérelméhez c s atl a k ozha s s ék. Visszaható erő és utólagos szigorított dologházba utalás. Irta: Dr. Zehery Lajos. Uj látókörök felnyilása, nj gondolatok életrekelése lelki, érzetbeli felrezdüléssel jár. Ilyen felrezdülés kiséri uj jogintézményeknek a jogrendszerbe illesztését is, mert minden ujitás mögött eszmeáramlatoknak halkabb vagy erősebb, észlelhetőbb vagy magábazártabb küzdelme rejtőzik. Ez a felrezdülés fokozódik a reformgondolatnak valóságként az életbe kilépésével. Az életté váló elgondolás a külső világ tényezőinek hatása alá kerül. Ez az összekapcsolódás kétségkívül az alatt az idő alatt jár a leginkább észlelhető hullámzódással, mig a régi gondolatvilág, a régi szabályozás teljesen lezáródik s egészében helyet ad az uj gondolatok, az uj szabályok érvényesülésének. A büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928 :X. törvénycikk uj intézményei, uj szabályai nyomán most érezhetők az átmenet rezdülései. A törvény ugyan tompitaui igyekszik a rezdülések erejét az 52. §-ba foglalt rendelkezéssel, amely az átmenet időtartamát az uj rendelkezések leg1") Magyar Jogi Szemle.