Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Szovjetoroszország magánjogi intézményei

14 azzal. Ennek elkerülhetetlen szükségessége hozta létre 1921. elején az u. m. „u.i gazdasás politikai irányt", vagy amint röviden nevezni szokták, az „uj kurzust", amely komolyan számolni törekedett a gazdasági élet gyakorlati -követelményeivel és az elérhető lehető ér gekkel. A közvetlen ok, amely a kormányt erre az uj irányra rákényszeritette, a töke elpusztulása volt. A kormány kényszerült belátni, hogy a pénzgazdaság szándékolt mellőzése keresztül nem vihető, hogy pénz nélkül kormányozni nem lehet. Pénzt azonban az államosított ipar és kereskedelem télies összeomlása folytán máshonnan, mint a külföldről szerezni nem lehetett. Ahhoz azonban, hogy külföldi pénz jöjjön az országba, kettő volt szükséges, és pedig: 1. lehetővé kellett tenni az individualisztikus gazdasági tevékenységet, 2. az önkény megszüntetésével jogrendet és jogbiztonságot kellett teremteni. A IX. tamácskcngresszus mindezt belátta és korszakalkotó jelentőségű elhatározását 1921 dee. 31-én egy hcsszaíbb deklarációban nyilatkoztatta ki. Ebben többek között a következők foglaltatnak: „A gazdasági politika uj alakulatai törvénybe lesznek foglalva és 'bírói védelemiben fognak részesülni. A vagyoni kérdésekben felmerülő mindennemű vitás kérdések eldöntése végett szabatos magínjogi jogszabályok fognak létesíttetni. Polgárok és egyesületek, amennyiben állami szervekkel szerződési viszonyba lépnek, jogvédeleimben részesülendenek. A bíróságok a Szovjetköztársaságban megfelelő tekintélyre fcgnak emeltetni". A 'kongresszus ez állásfoglalása nem egyéb, mint egy kompromisszum a kommunizmus és kapitalizmus között. Legalább részben isiméti vissza lett jogaiba helyezve az individualisztikus tevékenység, az egyéni vállalkozás, és a vagyonjogi autonómia. Egyben gyors egymásutánban lettek életbeléptetve az uj gazdasági helyzet szabályozását és védelmét eálzó magánjogi törvényalkotások. Már az 1922-ik év folyaimrb életbelépett a Váltótörvény majd a munka és az Agrártörvénykönyv, 1923 január 1-én lépett életbe a Polgári törvénykönyv és nem sokkal utána a Polgári Perren dtartás. HMint fentebb említeni alkalmam volt, Szovjetoroszország jelenlegi gazdasági rendszere egy kompromisszumos alakulat a Kommunisztikus és Kapitalisztikus alakulatok közt. Ez a kompromisszumos megoldás azonban nem tekinthető egy a gTakorlati gazdasági élet követelményeivel való nyilt és őszinte megegyezésének. Hanem sokkal inkább a gazdasági kényszer helyzet ellenállhatatlan nyomása által kierőszakolt engedménynek. A mentalitás az ,-uj kurzus" megalkotásánál is az. hogy a kommunizmus elvi alapjai az egész vonalon a lehetőségig épségben maradjanak. Még ott is, ahol a magángazdaság bebocsájtása el nem kerülhető, a szovjst-törvényhozás gondoskodik arról, hogy a bebocsátás, ha csak lehetséges, — hogy ugy fejezzem ki magam — a hátsó, a rejtek ajtón történjék és ne a főkapun át az elvi alap áttörése mellett. Mindamellett eltagadhatatlan tény, hogy akármilyen módon is, a magángazdaság, az indiA^idualizmus és a kapitalizmus elve Szovjetioroszország' gazdasági rendszerébe de facto bebocsátást nyert. Ez okból a szovjetkormányzat szükségesnek tartotta gondoskodni arról is, hogy a magángazdaság felett is oly hatalmat biztosítson magának, amely az államnak és az uralkodó osztálynak a magán jogok feletti korlátlan rendelkezési jogot feltétlenül biztosítja. Ezt a szovjetkormány azáltal éri el, hogy a Ptkv-be néhány oly általános elvi jelentőségű rendelkezést