Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A békeszerződésben foglalt likvidációk hatásköri jogszabályai. 1. [r.]

11 delkezésekről csak abban az esetiben lehet szó, ha azok á Bsz. életbelépését követő időben alkottattak. Ez a cikk ugyanis azt a rendelkezést tártaimazzá. hogy a szövetséges és társult hatalmak fen tartják maguknak azt a jogot, hogy visszatartsák és felszámolják a területeiken lévő ós a jelen szerződés életbelépésének időpontjában a volt 'magyar királyság állani polgárainak vagy az ellenőrzésük alatt álló társaságoknak tulaj danáiban álló jogokat, javakat és érdekeket. Következik ebből a rendelkezésből, hagy elvi jelentősége van a Bsz. életbelépése időpontjának, tehát az emli'tett javak tulajdonjogának minősg'e e szerint az időpont szerint igazodik, vagyis a 232. cikk b) pontjában irt felszámolásra vonatkozói a n keletkezett rendelkezések logikailag csak a Bsz. megkötése után keletkezhettek, mert a felszámolás jogalapja csupán a Bsz. életbelépésének időpontjában teremttetett meg. A 232. cikk b) pontja alapján kiadott likvidációs rendszabályok tehát csupán olyanok lehetnék, amelyek a Bsz. életbelépését követő időben keletkeztek, vagyis kizárólag háború utáni rendszabályok. De ha szemügyre vesszük a 232. és 233. cikkekhez fűzött függeléket, ennek tartalmából szintén megállapítható és pedig különösen 1—3. szakaszoltól hegy az összes ezekben fogila.lt rendelkezések a 232. cikk d) pontjára utalnak vissza, vagyis háborús rendszabályokra, de nem vonatkoztathatók a 232. cikk b) pontjára, sőt a függelék 9. szakasza, amely egvmagában utal a 232. cikk b) pontjára, mindössze annyit tartalmaz, hogy az ott emiitett javakra vonatkozó likvidáció lefolytatandó. Nem szabad magunkat attól sem zavartatnunk, hogy a 232. cikk a) pontja ugyancsak beszél likvidációról és a függelék 1—3. szakasza hasoinilóképpen tartalmazza ezt a terminológiát. Nem tagadható ugyan, hogy a 232. cikk a) pontjában felsorolt javak, jogok és érdekek ugyancsak likvidáció alá esnek, helyesebben már a háború alatt vonattak a központi hatalmak által ily felszámolás alá, vagyis abban az időpontban számoltattak fel, amely időtartam a 233. cikk rendelkezésében foglaltatik, nevezetesen „pendant la guerre". Kiemelendő azonban, hogy ez a terminológia „liquidation", amely a 232. cikk a) pontjában foglaltatik, semmi fcözcssséget nem mutat azzal a likvidációval, amelyet a 232. cikk b) és c) pontja szabályoz s ehhez képest mind a két likvidáció szabályozása is más szempontok, feltételek és célok szerint történik. Az alapvető különbség tehát a 232. cikk a) pontjában és b) és c) pontjában szabályozott likvidáció között szembeszökő: az első háborús felszámolás, a második pedig a háborút követő likvidáció. De a Bsz. egyéb helyei is alapot nyújtanak arra a. feltevésre, hogy szemben a 232. cikk a) pontjával, a b) pontban emiitett felszámolás, mint sui generis likvidáció Ítélendő meg. Ha figyelmesen elolvassuk a 232. cikk a) pontját, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy ebben a cikkben oly javakról és ijogokról van szó, amelyek szövetséges és társult hatalmak állam polgárainak tulajdonát teszik, vag;y tették és a régi magyar királyság területén lévén, a központi hatalmak háborús kivételes rendszabályai és elidegenítésit rendelő intézkedései alá tartoznak. Ennek a pontnak szövege félre nem érthető világossággal a volt Magyarország területén kiadott háborús kivételes intézkedésekről rendelkezik, vonatkozással azokra a javakra és jogokra, amelyek a szövetséges és társult hatalmak állampolgárainak tulajdonában vannak. Ezzel szemben a b) pont oly javak és jogok tárgyában rendelkezik, amelyek a régi magyar királyság állampolgárainak tulajdonát teszik és valamilyen entente-hatalom területén lévén, a szövetséges és társult hatalmak likvidációs rendszabályai alá esnek. Tehát az egyik oldalon: entente-vagyon magyar területen és a központi hatalom likvi-