Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Értékjog és zálogjog. 3. [r.]

168 viszont feltétlenül járulékosak, ebben az esetben csak azt fogja bizonyítaná, hogy a zálogjog lehet .járulékos, de nem azt, hogy annak kell lennie. A járulékosság kérdésében du Chesne-nel egyetértve a telekadósságot önálló zálogjogi formának tartom,71 s ehhez képest a. zálogjogot nem tartom fogalmilag- járulékos jognak.^ A kérdés bővebb kifejtése ezúttal nem lenne alkalomszerű s ezért csupán azt emelem ki, hogy a zálogjog alapfogalmát a túlterhelt és uratlan ingatlanra utolsó ranghelyen bejegyzett telekadósság adja, amelynek önállóságát alig lehet kétségbevonni.72 Az ingatlantulajdonos teljesítése nem egyéb, mint jogos elhárító eselekmény. Azért hamgsnhózom, hogy nem egyéb ennél, mert lényegében miinden kötelem teljesítése elhárítja a hitelező valamilyen jogát, de miig egyéb eseteikben ez a cselekmény egyszeireniind (köteleim teljesítése is, itt az egyedüli jogi hatása a zálogjog megszüntetése lehet.73 Lényegileg tehát a tulajdonos a teljesítéssel ugyanazt teszi, mint az adós, aki valaminek a teljesítésére van kötelezve, de ehelyett olyasmit szolgáltat, aminek teljecsitésére nincsen kötelezve s az ily teljesítéssel kötelezettsége alól mégis szabadul (facultas alternatíva). A du Ohesme fejtegetéseiben érintett problémáik közül kétségkívül a követelésien alapitott zálogjog dologisága van legkevésbbé tisztázva. Azzal a beállításával, hogy az értékjog a követelés alapján előálló dologra keletkezhetik, du Chesne az Exner ismertetett elméletéhez ikerül közel. Nézetem szerint ennelk a, problémának a megoldásához nem éppen- ©sak a dologiság fogalmának tisztázása vezethet,74 hanem annak felismerése is, hogy a követelések és egyéb jogok bizonyos vonatkozásban éppen ugy használhatók, mint a dolgok, igy az átruházható jogokat éppen ugy el lehet idegen iteni, mint a dolgokat, is a hasznotbajtó követeléseiknek és egyéb jogoknak éppen ugy lehet a gyümölcsét szedni, mint a dolgoknak. Ehhez képest a követeléseik és egyéb jogok, ha nem is lehetnek minden dologi jognak a tárgyai, igy különösen nem állhatnak valakinek a tulajdonában, lehetnek olyan korlátolt dologi jognak a tárgyai, amelynek tartalma éppen olyan jogosítvány, amely a követelés vagy egyéb jog tekintetében ugy gyakorolható és a'jognak olyan abszolút védelmiében részesíthető, mint a dolog tekintetében fennálló hasonló dologi jog. A hasznotthajtó jogok tekintetében tehát lehet haszonvétellel egybekötött zálogjogot, az elidegenithető jogok tekintetében pedig lehet elidegenités utján pénzzétételre jogosító zálogjogot, mint dologi jogot alapítani.75 71 V. ö. az idézett (3. 3.) cikkemben kifejtetteket. 72 Wolff szerint („Jur. Pers." u. aufgegebenes Címndstück 64. és 88. 1.) a telekadóssági perben kijelölt képviselő nem lehet az adós képviselője, hanem csak az államhatalomé. 73 Ez a jogi hatás sem áll be szükségképen, mert ha a törlést elmulasztják, a harmadik jóhiszemű javára a telekadósság fenn is maradhat. 74 Ehrenzweig i. m. 428. 1., 28. j. 75 A bővebb kifejtésre más alkalommal óhajtanék kitérni. Dernburggal szemben (i. m. 462. 1.) ki kell emelnem, hogy nem magát az elzálogosítást kivánom speciális engedménynek tekinteni, hanem a zálogjog tartalmát látom épen abban, hogy a* jogosult a követelést engedményezheti. A római jogban ugyan a követelésen alapitott „zálogjog" lényegében valóban részleges engedmény volt, de nem is volt valóságos zálogjog, hanem csak a zálogjog rendszerinti céljával azonos célra szolgáló engedmény.