Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Értékjog és zálogjog. 3. [r.]

167 VII. Nézeteim ezeiint tehát .a zálogjog lényegét és dologiságát a bitntolk hiánya a közbenső időiben éppenugy nem érinti, mint ahogy nem érinti az értékesítés jogának gyakorlása körében az obiigatorius birói közreműködés, amely utóbbi azért szocialisztikus jellegű, tmert nem éri be az együk fél tevékenységéből a másikra háruló joghátrány esetében kártiéritési igény megállapításával, hanem a joggyakorlás módjának szabályozáisával azt igyekszik biztisátani, hogy az egyébként valószínű jogsérelem ne is következhessék be. Nem szabad azonban figyeílimem kívül hiagyml, hogy a birói útra obligatórius volta esetében seui mindiig Ikerül sor, mert arra nem mindig- van szükség. Hiszen a jog a céljául szolgáló eredménnyel befejezheti a létét anélkül is, hogy a benne rejlő keresetjogot gyakorolni ikélllene. !S éppen az ilyen esetet keli a rendes esetnek tekintenünk nem pedig azt, amikor az eredményt hatalmi eszközökkel kell kikén yszeriiteni. Nem áll, hogy telekadósság, illetőleg modern jelzálogjog esetében a zálog-jog jogosultjának csak kereseti joga volna, mert ha te le ka dósság esetében, s éppen ágy közönségéé jelzálogjog esetében a dologi adóssal szemben, nem is követelheti annak a pénzmennyiséginek a szolgáItatását, amelynek erejéig a megfelelő ténybeli előfeltételeik mellett a dolgot a maga számára teheti pénzzé, mindenesetre joga van ezt az összeget az ingatlan tulajdonosátrii elfogadni, hiszen az elfogadás egyszersmind kötelessége is, sőt köteles a fizetés fejében a törlési engedélyt is kiszolgáltatni. A tulajdonos ily fizetése és ezen az alapon a zálogjog törlése eseté ben tehát ugy szűnik meg a telekadósság, hogy gazdaságii rendeltetését betöltötte. Minő jogi tény azonban a tulajdonos részéről ez a fizetés, amely a köteleuiteljesités külső forimái között jelentkezik, ha nem kö t eleimtelj esitésl! Ez az a kérdés, amelyre a zálogj ogot szükségképen járulékos jogként felfogó és céljából, gazdasága rendeltetéséből kiinduló elméletek könnyen meg tudnak felelni, de amely problémává válik a járutékosság tagadása esetében.70 Ennek a kérdésnek :mikénti (megoldásától függ, vájjon a zálogjogban foglalt dologi j ogosiitványnak az előadottakban közölt jellemzése, amely szerint a zálogjog a dolog állagának vagy termékének pénzzé tételére jogosít bizonyos mértékig másnak, mint a tulajdonosnak 9 adott' esetben bizonyos összeg erejéig magának a" jogosultnak a javára, egybeesik-e a zálogjog fogalmával vagy pedig csupán a zálogjogban foglalt dologi jogosítványt határozza meg, amely mellőzhetetlenül kapcsolatban áll bizonyos követeiéisisei, amelynek a zálogjog csupán biztosítására szóigál. Ebben az^ utóbbi esetben aztán a"zálogjogot nem lehetne másként, mint feltételes, csak nemteljesités esetében gyakorolható jogként' felfogni. Kétségtelen, hogy amint egyetlen, olyan, a zálogjog fogalma alá eső jogviszony van, amelyről ki lehet mutatni, hogy nem járulékos, hanem önálló dologi jogot tartalmaz, ezzel a járulékossá g elmélete megdőlt. Az a jelenség ugyanis, hogy másfajta zálogjogok 70 V. ö\ Rudolf: Accessorische oder selbstandige Hypothek? Archív f. d. Civil. Praxis 67. k. 192. 1. 12*