Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Értékjog és zálogjog. 3. [r.]

1(36 jogosulttal szemben kell törvényes engedményt, vagy elszámolási kötelezettséget megszahinia a tulajdonos és a többi zálogjogok jogosított jiai javára; végül 3. a jogok összeütközését ugy 'is meg lehet oldani, hogy az államhatalom, mint pártatlanul a felek érdeke fölött álló hatalom, az eladás véghez vitelét magámaik 'tartja feinn. Az első helyen emlitett megoldás törvényes engedménnyel kapcsolatban a zálogjog dologiságát nem érintené, de azt mindenesetre nagy mértéikhiein deformálná, mert magána az eladásra a zálogjog jogosítja csak a tulajdonost kényszerithetné, ami végeredményben a harmadik megoldáshoz vezetne. Ugyanez következnék be akkor is, ha törvényes engedmény néni volna, hanem cisaik elszámolási (kötelezettség, 'azonban ebben az esetben már a dolo gi ság is veszendőbe menne. A tulajdonost tenni meg a zálogjogok jogosítottjaival szemben az eladás 'körében törvényes (képviselővé, egy ebiként is annyi visszaélésre adna alkalmat, hogy ez a. megoldás gyakorlati szempontból -szóba sem jöhet. A 'másodlük megoldás ellen jogpolitikai szempontok, a már emlitett érdekellentét folytán szólnak és a gondosságra kötelezés a megfelelő garanciát ezzel szemben nem nyújtja. Fokozza az aggodalmat az, ha ugyanazon a dolgon több zálogjog áll fenn, mert itt az általános jogtét el megfordításával a jogpolitikai szempont inkább azt kívánná, hogy az időben későbbi jogosultat illesse meg az eladás joga s ne a kedvező rangsorban állót. Mindkét megoldás esetében a zálog eladását és ezzel a zálogjog megszűnését az obligatiok sorozata követheti, amelyek körében ismét sok jogvita merülhet fel, nem szólva a tiltott cselekményeik elkövetésére nyíló nagy számú alkalomról. Amikor tehát a. maii jog, szemben a római jog indiividualisztikus felfogásával, szocialisztikus szinezetü rendelkezésekkel az obligátérius hirói útnak széles köriben ad helyet, ez nem más, mint egy másként minden érdeket kielégítő módon meg nem oldható dilemmából legmegfelelőbbnek felismert kivezető ut.67 Ha mán most az áillaimhatalom a maga tettleges közbelépéséhez megkívánja a jogi helyzetnek tisztázását, amely adott esetben másként, mint hirói Ítélettel nem történhetik, ez nem jelenti az államhoz forduló fél jogának deformálását vagy éppen fogalmi elemeiből kiveíköztetését, hanem ellenkezőleg, ugyanannak a jognak az államhataílom erejével felruházását. Igaz, hogy a zálogjog akikor, amikor keresettel érvénye sitiik,68 dynamifcus jelzővel méltán illethető, de ez nem alkothatja a szubjektív jogoknak harmadik kategóriáját, mert mind a dologi jog (például tulajdoni ikereset indítása esetében az elvont birtok visszaszerzése iránt), mind a. kötelmi jog (például a letét tárgyának visszakövetelése esetében vagy a bérelt dolog átadásának követelése esetében a bérbeadótól) bizonyos esetekben dynamikussá válhatik. A procesisuális jog a telekadósság esetéhen'sem olvad össze a dologi jogosiitvánnyal, hanem csak annak gyakorlásához nyújt segitő kezet, ha arra szükség van. s a 'mozgató erő mindig a jogosult tevékenysége marad.69 67 Hogy tökéletesnek ez a meg-oldas sem tekinthető, más kérdés. A concret jogrendszerek mindenesetre ezt a megoldást találták bizonyos esetekben a legmegfelelőbbnek. 68 Pontosabban szólva a jelzálogl kereset nem is a jogérvényesítés, hanem a joggyakorlás körébe tartozik. .Togérvénvesités azonban az 1927:XXXV. t.-c. 33. §-án alapuló fellépés. 60 V. ö. Wolff: Sachenrecht 444. 1. 5. j.