Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Értékjog és zálogjog. 3. [r.]

162 Hogy a modern jelzálogjog' esetében az eladás jogát nem maga a zálogjog jogosultja gyakorolja, az tehát ismét nem lényeges sajátsága a jelzálogjognak, hanem épen ugy szociális oikokra vezethető vissza, mint az, hogy a birtokkal egybekötött, ingóságra vonatkozó zálogjog esetében épen a pénzzé tét el jogát, sokszor szintén nem a maga cselekvésével közvetlenül gyakorolhatja a jogosult, hanem csak az államhatalom szerveinek közreműködésével. A zálogjogot egyéb, a zálogjoggal azonos gazdasági célra szolgáló eszközöktől épem az választja el, hogy miben áll az a jog, amely a jogosultat a végső stádiumban, amikor a közbenső idő már letelt, megilleti. Nem érinti azonban nézetem szerint a zálogjog lényegét az, hogy milyen módon és minő eszközökkel kell a lényeget alkotó jogosítványt gyakorolni. A zálogszerü jogviszonyoktól a zálogjogoknak az emiitett elvek szerint elválasztásában azomban szem előtt kell tartani, hogy a zálogszerü jogviszonyoktól csak akkor lehet megtagadni a valóságos zálogjogi jelleget, ha egyszersmind sikerül őket valamely már meglévő jogviszony fogalom alá besorozni, mert ,.sui geuesis" jogviszonyokként beállításuk esetében az derülne ki, hogy. helytelen volt a zálogjog lényegéről alkotott fogalom és csak ez okozza, hogy a zálogjog egyes esetei abba nem férnek bele. Ki kell emelni, hogy egyaránt zálogjognak kell tekinteni mind azt a jogot:, amely biziomyos követelés behajtása végett a jog-osultat tetszése szerint a személyes követelés érvényesítésének joiga mellett illeti meg, mind azt, amely személyes követelés nélkül áll fenn s amely mellett egyéb jog meni is érvényesíthető, mind pedig azt a jogot, amelynek gyakorlása után nyilik meg a jogosultnak rnjnt hitelezőnek a joga arra, hogy a zálogjoga segélyével ki nem egyenlitett követelését, illetőleg követelésének ki nem egyenlitett részét a személyes adós ellen érvényesíthesse. Az ugyanis, hogy a zálogjog- jogosultjának személyes követelése mikor és milyen előfeltételeik mellett érvényesíthető, akkor sem tartozik a zálogjogban foglalt jogosítvány lényegéhez, ha a zálogjog a konkrét jogrendszerben felitétilantül járulékos természetű, vagy ha a zálogjog a tudomány megállapítása szerint lenne ilyen jog. Ebből a nézőpontból újból végigtekintve a zálogjog gazdasági célját szolgáló eszközöket,64 a görög jogban a rcvam<; éú Xúw. és a hypotheca nemcsak azért nem zálogjogok, mert azoknak az alapján, a hitelező a zálogtárgy tulajdonát szerzi meg, hiszen végeredményben a pénzértékben elszámolás s a fölösleg kiadása vagy a különbözet követelése lehet a zálogjog lényegét alkotó jogosítvány gyakorlása, hanem: azért, mert a dolog tulajdona fejében a hitelező követelése megszűnik. Ehhez képest a görögjognak mindkét emiitett formája tulajdonkópen adálsvétel alapján történő tulaj donátruházás, még pedig ^pS.^ éú Xúazi esetében — az elnevezés szószerinti értelmének megfelelően — a visszavásárlási jog fenntartásával, ^ hypotheca esetében pedig a követelés teljesítéséinek bontó feltételével. Az évéyupov esetében a tulajdonjog a nem teljesitéls mint felfüggesztő feltétel bekövetkezésével 64 A kezességet, jóllehet szintén azt a célt szolgálja, hogy valaki bizonyos szolgáltatást megkapjon, azért mellőzöm, mert bár eredetileg a personalis executio és az azt elhárító személyes szolgálatok idején a zálogszerű eszközökkel nagyon sok rokonságot mutatott, ma már senki sem vonja kétségbe, hogy — legalább a mai jogokban — más jogintézmény, mint a zálogjog.