Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Az ügyvédség és a numerus clausus

154 clauisus intézményét elválaszthatatlanul összekötik a kormánykinevezéssel és felsorakoztatják mindazokat az érveket, amelyek a kormány klnevezésá joggal szemibeni méltán felhozhatók és ezzel népszerütlenátik a numerus olausus-nak amúgy sem kellemes associaeiókat ébresztő fogalmát. Gondolatmenetükben odáig mennek" hogy az intellektuális színvonal lesül yedését is felhozzák mint a numerus clausus szükségszerű okozatát. Ha pedig azt megkérdőjelezzük, akkor más feleletet nem kaphatunk rá, mint azt, hogy a kormánykinevezéssel gyakorolt szelekció nem a rátermettség, hanem a protekció és összeköttetés alapján működnék. Mi köze azonban a numerus claususnak — elvileg — a kormány kinevezéséhez'? Eme kérnénk feleletet! A szakirodalmi bírálat e módja ellen kifogást kell tehát emelnünk ós amidőn azt tesszük, legnagyobb sajnálatunkra egy olyan tiszteletreméltó tollal sem tehetünk kivételt, aminő a dr. Kőmig Vilmosé.4 . Láisisuk a felhozott komolyabb veretű érveket. Azt mondják, hogy hatása későre fog jelentkezni és ez csak a „jövőnek szentelt előrelátás". Attól eltekintve, hogy 20 év előtt, mikor a mai kétségbeesett helyzet felhői megjelentek az ügyvédség egén, ezek a kifogások a numerus clausus ellenzői által ugyancsak felhozattak és azóta a jövőből szomorú jelen lett, mely megmutatta, hogy a jövőért tenni valamit mégis csak érdemes lett volna. Mondjak, ettől eltekintve is cikkünkben egyszerű számítással kimutattuk, bogy a numerus clausus hatása ugyszólva rögtön jelentkezik ós öt óv múlva — amely az emberi életben még sem örökkévalóság — áldását élvezheti az egész megszenvedett kar. Ez az ellenvetés nem helytálló már azért sem, mert ennél gyorsabb hatású panaoeát senki seni tud javasolni. Egy másik tetszetős érv a szukkreszeeincia szempontjából emeltetik. Azt mondják, hogy 40—50 éves lesz az az ügyvéd, aki előtt az ügyvédség kapui megnyílhatnak és hogy így az utánpótlás hanyatló korú elemekből fog rekrutálódni, akikből hiányozni fog a fiatalság elánja^ átütő ereje ós akik eszmények nélkül, de „a piszkos adósságok és napfényre nem kei-ült bűnözésekkel terhelten fogják átléphetni a kar küszöbét". Ez előre stigimiatizálja a jövendő generációt. Kétségtelenül abból a nemes indokból, hogy ettől megmentse és ezért szivesen vállal egy súlyos logiikátlanságiot, mert, amig az előző ellenvetését arra alapítja, hogy miféle szervezet az, amely nem a mai kornak, hanem egy későbbi társadalomnak felel meg, itt kifogásolja azt a szervezetet, amely a maga korbeliek érdekében jövendő kárát munkálja. És mind a kettőben a numerus claususról van szó! Érdemben az a feleletünk, hogy a célt nem szabad szem elől téveszteni itt sem. Legközvetlenebb cél az ügyvédségnek a mai helyzetből való kimentése. Másodlagos kérdés a szukkreszcencia. amelyet azonban szintén nem szabad szem elől téveszteni. Ha az elsődleges célt elérjük a numerus clausussal, akkor gondolkozhatunk a másodlagos kérdésben is. Fölvetették, megfelelünk reá. Ismételten föltevésekkel állunk szemben. A föltevés az, hogy a törvény a „kinrekedtek" minden 5 vagy 10-ének engedi majd meg a belépést és igy érkezhetik el némely ügyvéd 50 éves korhoz, amikor a kamarába beléphet. Tulajdonképpen föltevésekkel nem kellene foglalkoznunk, de mert a jövendő generációkról van szó, foglalkozunk vele. Hát „kinrekedt" nem lesz! Ezt a szót eleve törülnünk kell. Az ügyvédi pályára lépők már hosszú idő óta kell hogy számol• 1 Jogtudomány Közlönybon megjelent cikke.