Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Az ügyvédség és a numerus clausus

152 Visszapillanthatunk a római institúciókra is. Már Rómában államilag volt az ügyvédség szervezve. A rómaiak fejlett jogérzé kükkel felismerték, hogy az ügyvédség — mely nem is volt képvi leti, csak tanácsadói intézmény — a jogszolgáltatás tényezője s mint ilyent állami érdekből zárt intézménnyé kreálták, még akkor, mikor a római ügyvédség csak nobile officium volt, mert az adott tanácsért jutalmat elfogadni nem volt szabad. Tudták, hogy a jogszolgáltatás magas állami érdeke megkivánja, hogy még a tanácsadók is erkölcsileg megbizhatók és korlátozott számuknál fogva erkölcsileg könnyen ellenőrizhetők legyenek, (a). IV. A nyugati vezető jogállamok ügyvédi szervezetei felett elgondolkozva megállapíthatjuk, hogy a pályára lépés különböző korlátai között a numerus clausus a legliberálisabb, mert senkit sem zár el a vályútól, csak belépésének szab időbeli korlátot, senkitől függővé nem teszi a belépést; a legdemokratikusabb, mert mindenkit egyenlőnek tekint, vagyoni előfeltételt nem kivan és senkit sem szolgáltai ki eshetőségeknek éppen a pálya kapujában. Hogy pedig célravezető-e, gyors és abszolút hatásu-e a túlzsúfoltság megszüntetésében ós az ügyvédi válság levezetésében, ezt lássuk a számok, az egyszeregy világánál. Főleg a kiáltóbb' és igy szemléltetőbb budapesti adatokat mutatom be.3 A háború utána utolsó öt esztendőben (1926 dec. 31-ig) a Budapesti Ügyvédi Kamaránál 972 uj bejegyzés történt. Öt év alatt tehát majdnem 1000 uj ügyvédi iroda nyílt. E lustrum alatt töröltek pedig 710 ügyvédet, évente tehát átlag 140-et. 1926 dec. 31-én a Budapesti Ügyvédi Kamaránál 3049 bejegyzett ügyvéd volt. Ha a pályára lépés szabadsága megmarad, akkor e statisztikai kép mellett öt óv múlva Budapestien, kerek számot véve, 300 ügyvéddel lesz több, vagyis lesz 3350 ügyvéd. A mai kevés kenyér 300 uj. fiatal, aktiv ügyvéddel több között fog eloszlani. Ha pedig lezárjuk a sorompókat, akkor az évi átlagos megfogyatkozást 140-nel véve, öt év múlva 700 ügyvéddel lesz kevesebb, mint mia, vagyis 3050 ügyvéd helyett 2350. A sorompók le nem zárása esetén öt év múlva a várható szám 3350, lezárás esetén pedig 2350. Arról van tehát szó. hogy már öt év múlva 1000 ügyvéddel több legyen-e Budapesten, vagy ugyanannyival kevesebb. Ezt jielenti már az első öt esztendőiben az, hogy van-e numerus clausus, vagy nános. Azt jelenti tehát, hogy ugyanaz a kenyér, amii ma 3050 ügyvéd között oszlik meg, öt év múlva már csupán 2350 között fog megoszlani; 10 év múlva pedig — mutat is mutandis — 1600 ügyvéd lesz csupán^ Budapesten, vagyis megközelitve az a szám, — 1200 — aimit Kőnig Vilmos kartársunk számitásia alapjául vesz s amit mi is elfogadunk, Budapest részére limitnek. Országos viszonylatban a fenti számok arányai nagyjában szintén megállanak. A mia 50 éves ügyvéd ember 10 óv múlva tehát elöregedésének kezdeti utján kisebb verseny mellett több munkaalkalommal éls igy nagyobb jövedeleminél fog birni m égősökként munkaereje mellett is, mint amennyivel ma bir. A ma pályára lépő 27 éves fiatal embernek a láibát pedig minden lépésnél kevesebb tövis tépné és férfikorának legtermelőbb éveiben, 38—40 éves korában már az ideális létszám összes áldásait élvezi. E számok nem csalnak. Ezek pedig azt mutatják, hogy a 3 Vargha Ferenc tanulmánya: Jogt. Közi. 1927. 6., 7. és 20. sz.