Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Gladstone [William Ewart] és az ingatlan-zálog. 10. [r.]

1 47 A Lordok háza ezekből láthatóan egyáltalán nem helyezite vissza a nemlét világába ama „halottaiból feltámasztott" deeisiót. Ellenkezően meghagyta a felszínen, hogy tovább vegetáljon ezentúl is, mint „élő veszedelem az átruházászok számára".3" Ugyan a íolyóirati referáda az! mondja, í'oh'tatásakép az imént közölteknek: „Mindamellett, úgymond, lem valószinü, hogy okos ügyvéd támaszkodjék reá (e döntvénybe) a jövőben, amig van egyéb argumentuma is" (Neverthi Less i is improhable fhat any prudent epunsel will rely on it in futufe Lf he has any oiher argument).33 Ez sem világos azonban 1 egészen előttem. Azt értem, hogy ha valaki a eauteláris jurisprudeneiát óvja attól, hogy olyan bázisra támaszkodjék, amely könnyen csütörtököt mondhat. De ha egyszer valamely konkrét peres ügy tényleg adva van, be nem látom, mit von az le az ügyvéd „okosságából", ha pro superfluo olyasmire is támaszkodik, aminek ügydöntő értéke nem áll minden kétségen felül. Summa summariuii, folytatja utóbb az értesités: az eldöntés „megadta az illető, ellenfeleknek elérniök mindazt, mire szükségük volt s amit csak elértek volna azáltal, ha Toulmin v. Steere-t a bíróság felülszabályozza. vagyis félre teszi" (and Ibis gave his adversaries all they wanted and all they could have got from Toulmin v. Steere being ovferruled).34 Aminek jelesül az utótételét megint nem érteni egészen. Mert, ha egyszer a két tényállás — névszerint az 1817-i s a mostani — nem fedi egyik a másikat; s következésképen az ügydöntő kérdés a két esetben más meg más malomban őröl: akkor nem világos előttem, hogy, ha akarták légyen is, hogyan lehetett volna ama decisiót „felülszabályozni". Mondom: egy olyan konkrét ügynek az alkalmából, amely amannak a eireulu sain egyáltalán kivül esik. Szóval az összes vonalakon e dolgokban szürkület és félhomály; amiben való világos látáshoz más szemkoiistructióra volna szükség, mintsem aminővel a mi jogműveltségünk rendelkezik. Ez alkalommal; távol azonban minden szabatossági pretensiótól; de mégis az előadottak érthetőbbé tétele végett; meg kell jegyeznem, hogy az angol jog kútfői rendszere értelmében a joggyakorlat nem az ő összefüggő egésze alakjában,3r* hanem az egyes konkrét Ítéletek a maguk singularitásában, birnak a bennük érvényre jutott elvi tartalom — úgynevezett principle36 — tekintetében kútfői és jogszabályi erővel. „Felülszabályozni" ebből folyólag annyi, mint valamely ilyen elvi 32 Id. évf. 228. old. 1. bek. 33 Law Qu. E. 1914. 135. old. 34 L. Qu. Rev. 1014. 136. old. 35 Hk. II. 6. §. 11. 38 L. Qu. R. 1914. 136. old, felülrőf 8. sor.