Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A becsület védelméről szóló 1914 : X L I . t.-cikk

131* És a foglalón felüli kár nem volna követelhető? 34. 304. old. bek.-ben a bánatpénzt a hitbérrel összekeveri: „Bánatpénzen felül semmi egyéb nem követelhető." Hogyan? A bánatpénz követelhető? 35. 304. old. 3. bek.-ben téves a képviselet definíciója: „Képviseletről akkor beszélünk, ha a szerződő fél az ügyletet nem a saját személyében, nanem más által kötteti meg." A cselekvőképtelen az ügyletet nem kötteti meg mással! 36. A 306. oldalon egy keresk. vétel példájához a köv. mondatot csapja hozzá: „Ha az egyik szerződő fél nem szolgáltat annyit, mint amennyit a másik féltől kap, a különbözetért felelős lesz." A Keresk. törvény 280. §.?! 37. Nagyon szigorúan bánik el a korcsmiárosokkal és kávésokkal a 321. old. L bek.-ben: Felelőssé teszi őket minden tárgy elveszéséért, mit a vendég bevitt. Nem látja a 21. jen. lényegét. 38. A 347. old. 3. és 7. bek. szerint a precarium abban különbözik a liaszonkölcsönből, hogy a precarium viszterhes is lehet. 39. A 354. old. ut. bek.-ben az adás-vétel perfekciójánál élő jognak tünteti föl a kúria évekkel azelőtt feladott álláspontját. 40. A 357. oldalon nem tesz különbséget elővásárlási jog es opció között. 41. A 367. oldalon nem tesz különbséget a megbízás és meghatalmazás között. 42. A 381. oldalon az érdemetlenségi okokra azt mondja, hogy azokat a Tripartitum sorolja föl. 43. A 385. oldal 3. bek.-ben az öröklési szerződést két oldalú szerződésnek jelenti ki. 44. A 394. old. 2. bek.-ben hallgat arról, hogy jbság előtt is lehet, közvégrendeletet alkotni. Ugyanez oldal 5. bek.-ben az Írásbeli magánvégrendelet alakiságának jogforrásául az 1876 :XVI. helyett a 27564/1878. I. M. rendeletet nevezi meg. 45. 407. old. 4. bek.: „Az utöröklés csak a második generációig terjedhet." Köv. bek.: „2. substitió pupilláris, gyámhelyettesités, midőn az •előörökös lemenői lesznek utóörökösként kirendelve." 46. 409. oldal 2. bek. nem emeli ki a különbséget a viszonos és kölcsönös végrendelet között. 47. 5. bekezdésében azt mondja: hogy a „viszonos végrende'et mindkét fél halálával" lép hatályba. 48. 413. oldalon összekeveri a törv. osztályrészt a törv. öröferésszel. 49. 415. old. L bek.: „Kitagadható a törvényes örökös, a köteles Tészre jogosult, az örökbe fogadott is." 50. 417. old. 4. bek. tévesen érti az oldalágra kitért ági vagyont ugyanitt beszél az „oldalági törzselőd"-vö\ (oldalági nagyanya!) 51. 419. old. ut. bek.-ben összekeveri az ági öröklést a szerzeményivei. 52. 423. old. 1. bek. téves tanokat tanít az özvegyi jog megszorításáról. 53. 425. old. 7. bek. Szem elől téveszti, hogy a collatió csak lemenők törvényes öröklésénél szerepel. 54. A 429. o'd. 1. bek.-ben teljesen hibásan állítja be a pro viribusfelelősséget. Stb. Stílusának pongyolasága és magyartalansága is szembeötlő. Sok ,yképez"-t és „bir"-t találunk a könyvben egy rakáson. Ignotus. Dr. Rózsa Elemér: Tárgymutató a Budapesti Közlöny 1924—1927. évfolyamaihoz címen összeállitotta a Budapesti Közlönyben e négy évben megjelent összes rendeletet. Nagy szolgálatot tett ezzel a jogbiztonságuak mert a hivatalos lapban megjelent rendeletek összefoglaló ismerte-