Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A becsület védelméről szóló 1914 : X L I . t.-cikk

132 tése ez ideig nem volt meg s igy nem lehetett megállapítani, hogy egyes jogkörre nézve nincsen-e még más rendelet is, ami közzé lett téve. Másrészt a Budapesti Közlöny használhatóságát nagyon növeli e Tárgymutató, mert a Budapesti Közlöny hatalmas, bekötött köteteiben való kutatás helyett mindössze a minisztériumonként abc rendben összeállított anyagot kell átfutni. A szerző itt is arra törekszik, hogy a kutatást megkönnyítse, mert minden rendelet több vezérszó — s ezzel több betű alatt is — előfordul. A szép nyomású, 28 ives kötet a nagyobb könyvkereskedésekben és a Tárgymutató kiadóhivatalában (Budapest, V., Tükör-u. 4.) kapható. A Fővárosi Könyvtár kiadott „aktuális kérdések irodal/ma, 41. sz." cím alatt egy könyvjegyzéket, amely méltán igényt tart ahhoz, hogy megemlítésben részesüljön. A jegyzékben felsorolt munkák és dolgozatok az igen aktuális valorizáció kérdésére vonatkoznak. A jegyzék felsorolja a szerzők neveit betüsoros rendben. Összesen 196 munkát és dolgozatot sorol fel, még pedig tizenegy belés külföldi „általános munkát", ezután pedig speciális munkákat és dolgozatokat kilenc államból, még pedig Ausztria, Csehszlovákia Danzig, Jugoszlávia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország és Schweizból. Az egyes felsorolt államok rovatában az illető állam valorizációs jogát ismertető mimikák és dolgozatok megint szerzők szerint (betűsorrendben) vannak feltüntetve. E jegyzékből megtudjuk, hogy pl. Németországban 95 ilyen munka és dolgozat jelent meg; utána mindjárt Magyarország következik, ahol 59 munka és dolgozatról számol be, ahol azt is megtudjuk, hogy az 1926:XVI. t.^c.-nek (mely a magánalkalmazottak nyugdija valorizációját szabályozza) összesen már hat kommentárja van. Ebből a jegyzékből felvilágosítást nyerünk arról a bámulatba ejtő nagy irodalomról, amelyet a valorizációs probléma előidézett, amely irodalmi termékek a fővárosi könyvtárban rendelkezésre áll. Minthogy nálunk ebben a kérdésben még nagy tájékozatlanság észlelhető, kívánatos lenne, ha a fővárosi könyvtárnak ezen bő és érdekes szakgyüjteményé't minél többen vennék igénybe, mert ezek a munkák és dolgozatok — amelyek az aranymérlegre is kiterjednek — minden érdeklődőnek a valorizációhoz tartozó elméleti és gyakorlati kérdésekben felvilágosítást nyújtanak ugy jogi, mint közgazdasági és politikai szempontból és így a legmesszebbmenő igények kielégítésére alkalmasak. A fővárosi könyvtár pedig e munkák és dolgozatoknak ily rendkívüli nagy számban való beszerzésével és a célszerűen berendezett és könnyen áttekinthető, jegyzék elkészítésével és közzé tételével a közönséget hálára kötelezte le és e probléma tisztázását előmozdította. Dr. Schuster Rudolf. A Magyar Jogászegylet és az Ügyvédi Kör együttes ülésein tárgyalás alá vette a magánjogi törvénykönyv javaslatát. Az első díszülésen, melyen Pesthy Pál igazságügyminiszterrel az élen jogászvilágunk szinejava jelen volt, a kodifikáció vezetője, Szászy Béla igazságügyi államtitkár tartott bevezető előadást és főként a szokásjogról szóló, rendkívül mélyenjáró fejtegetéseivel gyönyörködtette hallgatóságát. A következő alkalommal Vladár Gábor miniszteri tanácsos a személyjogról, majd egy héttel később Stolpa József miniszteri osztálytanácsos a családjogról tartott értékes előadást. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten V., Honvéd-utca 10. (Telefon: T. 205—67, 205—68. 205—69.) Felelős vezető: Tiringer Károly műszaki igazgató.