Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A békeszerződésben foglalt likvidációk hatásköri jogszabályai. 1. [r.]

6 jutunk, üoiffy eaek a cikkek 'háromféle, habár feltételeikben és céljaikban merőben elütő likvidációt foglalnak magukban, így nevezetesen: I. a 232. cikk a), e), f), g) pcmtjai és a 233. cikk magában foglalja, azt az esetet, amidőn oly háborús kivételes intézkedések folytán foglaltattak le és estek felszámol;^ alá az ellenséges javak, jogok és érdekek, amelyek a magyar kormány által a MagyarKirályság területén fekvő s valamely szövetséges és társult hatalom állampolgárának tulajdonát tevő javak ellen irányulnak; 2. viszont 232. cikk b) és c) pontjai azokat a nem háborús kivételes intézkedések alapnán végrehajtott sui (jeneris likvid ációkat tartja szem előtt, melyek a szövetséges és társult hatalmak régi (tehát nem a Bsz. rendelkezéseivel nekik itélt) területén fekvő s a központi hatalmak állampolgárainak tulajdonát tevő javakat vonja az előbb emiitett hatalmak felszámolási rendszabályai alá; végül pedig 3. a 232. cikknek egyéb, az eddigiekben fel nem sorolt pontjaiban s az ehez a cikkhez csatolt függelékben találunk, ha nem is kifejezett utalásokat és többé-kevésbbé bizonytalan rendelkezéseket arra — és pedig anélkül, hegy a rendszabály definíciója és lényeges jegyei feltalálhatók volnának, — hogy elképzelhető egy harmadik esete is a likvidációnak, amelynek során a központi hatalmaik állampolgárainak a szövetséges és társult hatalmak régi területén fekvő javai a b) én e) pont esetén kivül jutnak az utóbbi hatalmak háborús kivételes intézkedéseinek eredményeként felszámolás alá. Tehát adva van három, habár céljaira nézve azonos, de feltételeiben merőben különböző rendszabály, amelyek éppen eltérő jogi struktúrájuk folytán külön-külön megvilágítást igényelnek. ad 1. Lényege az e pont alá eső felszámolásnak az, hogy a likvidáció alapfeltétele és kiindulási pontja valamely a központi hátainak által az ellenséges javak ellen foganatositott háborús kivételes rendszabály, vagyis oly intézkedés, amely ezeket a javakat már a háború alatt, tehát a 238. cikk meghatározása értelmében a hadiállapot bekövetkezésétől a Bsz. életbelépéséig terjedő időben érte. A 232. cikk a) pontja ugyanis félre nem érthető módon oly háborús kivételes rendelkezéseket emlit, ,a melyeket a volt magyar királyság területén a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárainak javaira és érdekeire vonatkozólag hoztak". Ehelyütt tehát a háborús kivételes intézkedések csak abból a szempontból tárgyaltatnak, amidőn -entente-vagyónt ért a magyar kormány által kiadott háborúra rendszabály; fordított viszonylatban azonban, vagvis magyar javak ellen enteiri'te-hatalom háborús rende^ezése alapián foganatositott ily intézkedések, nem esnnk e törvényhely rendelkezése alá- Az a) pont alá eső rendszabályok tekintetében az entente-állampohárnak ugyané szakasz értelmében fennáll az a joe-a, hogy a háborús kivételes rendszabályok megszüntetését vagy felfüggesztését igényelje, amennyiben a lefoglalt javak felszámolása még nem nyert befejezést, esetleg e javaknak visszaadását kérheti- Továbbá a Bsz. 233. cikke értelmében, az ily módon visszatérített javak tekintetében kötelezettséget vállal Magyarország arra, hogy a) „azokat abba a jogi állapotba helyezi és hagyja meg, amelyekben a háború előtt érvényben volt törvények szerint a voLt Magyar Királyság állampolgárainak javai, jogai és érdekei voltak" és b) ezeket a javakat ,a tulajdonjogot sértő semmiféle oly intézkedésnek alá nem veti, amely nem nyerne alkalmazást ugyanúgy a magyar állampolgárok javaira". Minden esetben pedig joga nyilik a 232. cikk e) pontja szerint az entente-állampolgárnak arra, hogy amennyiben vagyonában őt az a) pont alá eső intézkedések folytán bárminő károsodás érte, kártérítési igényét a vegyes döntőbíróság előtt érvényesítse, sőt az f) pont szerint bizonyos