Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A békeszerződésben foglalt likvidációk hatásköri jogszabályai. 1. [r.]

5 törekvése, nehoigy a iud'i-ka túráiban téves jogi felfogások megállandósuljanak. Az én felfogásom szerint a fent kifejtettek alapján 'helyes az az irány, ameiy szerint a letéteményes felel dolusért és omnis culpáért, mérsékelve 'az ügylet ingyenesséffe esetén; a letéteményest terhelő gondosság az, amely az adott körülmények közt az élet felfogása szerint rendes embertől elvárható (esetleg rendes .kereskedő gondossága). Ez az a felfogás, amely nálunk is, külföldön is el van fogadva a réigj időktől kezdve a mai napiig ugy az irodalomban, mint törvényekben, és tervezetben. Sem az elméletbén, sem a gyakorlatiban nem ismerek ettől eltérő indokolt és meg indokolható felfogást. A külföldi judikaturáiból sem ismerek egyetlen egy Ítéletet sem, amely az általam kifogásolt itélet áliási-outján állana. Óvakodjun!k tehát a bir. gya'koaiatba• bele vinni olyan külön felfogást, amely az eddigi fejlemények által sem közvetlenül sem kezvelve nem indokolható meg és jogilag" alá nem támasztható, hanem diiekt ellentétben áll az eddig helyesnek talált közfelfogással. Gondoljuk meg, hogy -a letéteményes felelősségéit m e A ál 1 api tó, fent kifejtett jogszabályok a letevő érdekét kellőkép megvédik, ugy begy uj jogszabály felállítása, még üzletsz i ü letéteményessel szemben is felesleges, ami mellett szól a po'lg. íkv. legújabb szövege is, amely uj rendelkezés felvételét mellőzte, mivel az eddigi jogszabályok téliesen megfelelők. Óvakodjunk végül attól is. hogy letéteményes felelősségéit megállapítsuk ott, ahol az illető szerződés nem is letéti szerződés, amelynek kizárólagos vagy főcélja a megőrzés. A békeszerződésben foglalt likvidációk hatásköri jogszabályai. Irta: Dr. Mészáros Lajos, kir. Ítélőtáblai íbiró. A stiláris és jogászi szövegezés pongyolasága, az adott meghatározások elégi elénséige, az elvi alapokra felépített szisztematika hiánya a Békeszerződésben, már prima facie szembeszökővé válik még annak is, aki csupán átlagos követelményeket támasztván annak szerkesztőivel szemben, helyes fogalmakat igyekszik magának alkotni az egyes részek, cinnek, fejezetek, cikkek, függelékek szövevényes, fárasztóam hosszadalmas periódusaiból. Elmélyültebb, szintetikus tanulmányozás után, még a legtárgyiasabb kritikai irányelveket is tartva szem előtt, még foko'zotabb mértékben is erre a meggyőződésre kell jutni. Innen azok & nehézségek, homályosságok, amelyek eloszlatása sok esetben valósággal a jongleur készségét igényli. Ha szemügyre vesszük a Bsz. X. részének (Gazdasági rendelkezések) IV. elmében (Javak, jogok és érdekek) foglalt 232—233. cikkeket, amelyek az ellenséges országokban levő magánjavak, jogek és érdekek eminensen fontos kérdésé^; szabályozzák, hasonló nehézségekre fogunk találni. Abból a óéiból, hogy a Bsz. 232. §-ban irt báborus kivételes intézkedések és likvidációk kérdésének eldöntésénél irányadó hatásköri szabályokról világos és határozott véleményt alkothassunk, szükségessé válik azoknak a praemissálknak rendszeres feltárása, amelyeket a Bsz. ebben a vonatkozásbau tartalmaz, Eelencredhetetlenül szükséges tehát, hogy a Bsz. 232—233. cikkét és az ezzel kapcsolatos cikkeket beható elemzés alá vegyükHa a fenti cikkeket tüzetes tanulmányozásban részesítjük és igyekezünk azokba pémi rendszert vinni, arra a meggyőződésre