Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Értékjog és zálogjog. 2. [r.]

Dernburg18 kimutatta, ugyan érinek a felfogásnak a tarthatatlanságát, de a zálogjog, mint dologi jog- körét, maga is arra az esetre szorítja, amikor a zálogtárgy testi dolog is a zálog-jog valamennyi formáját egybekapcsoló tényezőt csak a zálog-jog céljában lát, a követelésen szerzett zálogjogot pedig az engedmény egy speciális esetének tekinti.1" Dernburggal szemben Sohm a zálog fogalmát már a zálogtárgy minőségétől függetlenül vonja meg,20 de ő viszont ahhoz, hogy ilyen egyetemes fogalmat állithasson fel, kénytelen a subjektiv jogokat újra osztályozni. Szerinte van „Recht an einem, Object" és „Recht auf ein Object". Az utóbbi csoportba tartozik, mint a kötelmekkel szembein külön alcsoport, a zálogjog is. Amint azután a jelzálog-joggal foglalkozó későbbi tanulmányából21 kitűnik, ezzel az uj kategorizálással Sohm nem akarta a dologiság fogalmát a „Rechte an einem Object" körére szoritani, hanem az emiitett kategóriákat csupán a zálogjog egységes fogalmának megalkothatása végett állította fel s ezzel mégis mintegy elismerte azt a Dernburg-féle álláspontot, hogy a dologi jogok fogalomkörén belül a zálogjognak egységes fogalmát felállítani nem lehet. A jelzálogjogról szólva ugyanis a zálogjog dologiságát csak akkor ismeri el, ha a zálogtárgyon a jogosítottnak közvetlen hatalmat ad'.22 Ez a római zálogjogban meg is volt, a modern telekkönyvi zálogjognál azonban hiányzik és ezért az utóbbi csak kötelmi jogviszony lehet, még pedig figyelemmel arra, hogy a terhelt telek mindenkori tulajdonosával szemben áll fenn, realobligatio.23 Obligatiová teszi a jogviszonyt különösen az, hogy magának a jogosultnak semmi önhatalmú tevékenységre nincs joga, hanem épen ugy, mint más kötelmek esetében, csak a bírósághoz fordulhat, árverést követelve. Kohler szerint a Sohm beállítása egészen téves, hiszen amellett a tulajdonos, aki a birtokossal szemben tulajdonjogát csak keresettel éTvényesitheti, szintén csak kötelmi jog-viszony alapján volna jogosult. Nem lehet a kötelmi jogot egyébként sem a hatalom hiányával jellemezni, hiszen a jogosult az igazságszolgáltatás egész apparátusát mozgathatja meg. A zálogjog — s ennek megjelenési formái közt a jelzálogjog is — valóságos dologi jogok, amelyek jellemzője, hogy a dologi jog- bizonyos érték elnyerésének eélját szolgálja és a dolognak az a sajátsága, hogy értéke vau. van a hitelezőre kielégítés céljából átruházva. A zálogjog lényege pedig a jog meghatározott értéknek a jogosult vagyonába áthozására egy meghatározott jog értékesítése utján. A fogalom sze18 Pfandsrecht I. 116. és kiöv. 1. 19 I. aii. I. 97. L és I. 462. 1. Arról, hogy Dernburg a cél eiharakterizáló jellegének megvilágítására nem helyesen állítja a zálogjogot az ajándékozással párhuzamba, még visszatérek. 29 Die Lehre von subpignues 6—19. 1. „Pfandrecht ist das mit unmittelbareT Macht iiber ein Object lausgerüstete Recht auf denjenigen Theil des Verni ögenswertes dasselbon, der zu der Befnedigumg einer deini Pfandberecihtigtien zustehenden Fordernng hineinreioht". 21 Über Naitur und Gesohiohte d. mod. Hypotíbek, Zeitsehrift f. d. priiv. n. öff. Rechit. 5. k. 1. és fcöv. 1. 22 Dingliche Rechte: die Rechte selbsbhaudelnd auf eine Saéhe einzuwirken. I. m. 6. 1. 23 „Die moderné Hypothek ist ein Fordorungsreoht und raui ein Forderangsrecht, obgleieh dlie ihr entspreehende Obligation eine Realobligatiou darstellt". I. m. 36. I.